Századok – 1919-1920

Értekezések - DIVÉKY ADORJÁN: Ujabb elmélet az 1494. évi lőcsei fejedelmi congressusról 371

374 DIVÉKY ADORJAN. Finkel ellentétben az eddigi historikusokkal, nem a lengyel krónikásokra alapítja érveit, hanem Bonfininak sovány adatára, melyben ez felemlíti, hogy a brandenburgi »herczeg« nemcsak békére és egyetértésre hivta fel őket, hanem nyíltan kijelentette, hogy ellensége lesz annak, a kinek hibájából a megkötött egyezség nem volna örök. Finkelt gondolkozóba ejti az, hogy miért vett részt a tanácskozásokon Frigyes brandenburgi őrgróf ? Mi érdeke volt neki ily messzire utazni ? Maga a sógorság nem szolgálhatott elég alapul arra. Kijelentése, hogy ellensége lesz annak, a ki miatt az egyezség felbomlanék, nemcsak a két testvér egyikére vonatkozhatott, hanem valaki másra is, kinek működésétől úgy Frigyesnek,mint ajagellóknak tartaniok kellett. A szerző azután részletesen ismerteti Frigyes brandenburgi őrgróf viszonyát a sváb szövetséghez és a bajor Wittelsbachokhoz. Frigyes császár a bajorok pártján állott s a gazdag Nürnbergtől megfizetve, titokban nagy kiváltsággal ruházta fel a várost, a mi nem volt inyére a brandenburgi őrgrófnak. Miksa, Frigyes császár fia mindent elkövetett, hogy a viszályt elsimítsa s a háború kitörését megakadályozza. E czélból kérte Albert szász herczeget és Nassaui Adolf grófot, hogy közvetítők legyenek a háborúra már fölkészült Nürnberg és Frigyes brandenburgi őrgróf között, a ki a sváb szövetséghez fordult segítségért. A sváb szövetség azonban nem akart háborút s nem volt hajlandó őt támogatni. Frigyes most látta, hogy sem a sváb szövetség, sem Miksa részéről nem számíthat segítségre. Elhatározta, hogy másutt keres segítséget. Előbb bátyához János brandenburgi választófejedelemhez fordult, ki kemény hangú levelet irt Nürnberg városának. Berlinből Lengyelországba ment Frigyes sógorához, János Alberthez s vele együtt Lőcsére. Czélja volt a két uralkodó segítségének biztosítása s főkép Ulászló magyar és cseh királyt akarta megnyerni szövetségesének Nürnberggel s közvetve a bajor herczegekkel szemben, kik Miksát támogatták. Ulászló és János Albert csakugyan irtak is Lőcséről Nürnberg városának. Ulászló május 4-ikén kelt levelében azt írja, hogy a testvéreivel és Frigyes őrgróffal való összejövetelen tudomást szerzett a Nürnberg és Brandenburg közt levő viszályról és a város eljárásáról, melyet érvénytelennek jelent ki, mert megfosztja az őrgrófokat j ogos tulaj donuktól és régóta gyakorolt j oguktól. Hasonló értelemben irt János Albert is május 5-ikén kelt levelében. E két levél az egyedüli politikai irat, melyet a lőcsei kongresszuson kiadtak. Frigyes őrgróf fenyegető kijelentése a lőcsei kongresszuson, melyről Bonfini megemlékezik, csak