Századok – 1919-1920

Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 341

BÉLDI PÁL FELKELÉSE. 353 veres megsegítést, Páskó ilyen kívánságot elő nem terjesztett, ők Teleki leintését várták, a melyből ennek bukását remélték. A török fegyveres beavatkozásától a német követ ijedt meg, ő ajánlotta Páskónak, hogy a megoldás gondolatát a vezérnek adja meg, hogy a pasát, levelet s Teleki megbüntetését kérje. A felkelők tehát a törökök fegyveres támogatására nem építettek, különben Páskó egész tervüket dugába döntötte volna. Páskó látta, hogy a főczélt, Teleki bukásának elősegítését kieszközölték, tehát a német követ ajánlatát helyeselte. Páskó útrakeléséről Кару leveléből az udvar 1678 január elseje körül értesülhetett. Láthatta, hogy Páskó nem járt hiába, különben meghallgatást nem nyert volna. A levél, a pasa a mellett szólottak, hogy a porta Béldiékkel szóba állott, sőt úgy tűnhetett fel, hogy a porta jóindulata is velük van, különben a pasa nem Páskóval együtt jönne. Кару az udvarral annyit tudatott, hogy Páskó esküdözött, hogy a fejedelem békés országlásán s a haza megmaradásán fáradoz,1 de bővebbet nem tudtak. Páskó állítása megfelelt az elégedetlenek eddig hangoztatott kijelentéseinek, de ezek sem állottak még eddig világosan az udvar előtt. Nem látszott kizártnak az sem, hogy a fejedelem ellen tervelnek valamit, annyival inkább, mert Кару Zólyomi Miklós nevét is szóba hozta. Megírta, hogy Zólyomi erdélyi követelései fejében az ország adójából pénzt adott neki, a melynek összege, mint utóbb kitudódott, körülbelül tízezer tallérra felment. Es pedig azért adta, hogy Zólyomi a fejedelem és a haza ellen semmit ne mozdítson. Szükség van rá, hogy hallgasson, mert a fejedelmet nem szeretik a portán, egy igaz meghitt jóakarója sincs Apafinak. A pasák változásban munkálkodnak, mert pénz kell nekik, soha pénzben annyira telhetetlenek nem voltak, mint most.2 Apor is jelentette Csíkból, hogy ott Zólyomi nevét forgalomba hozták, az összefüggés nem látszott lehetetlennek. Egyéb figyelemre méltó események is történtek. Igaz, hogy a magyar megyék a fejedelem mellett vqltak s Apafi parancsára a maksai kiáltványt a fejedelemhez küldték s azzal nem foglalkoztak,3 de a háromszékiek ügye még nem volt megoldva, a csíkiakban sem lehetett megbízni, a szászok is újra megmozdultak. Szeben helyett Brassó vezetett, 1 Tör. Magy. Áll. Okm. V. k. 482. 1. 3 U. о. V. k. 482., Erd. Orsz. Emi. XVI. k. 441. 1. 3 Erd. Orsz. Emi. XVI. k. 428. 1. Századok. 1920. IV—VI füzet. 23