Századok – 1919-1920

Melléklet - A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai 1–24

AZ ELLENREFORiMÁCZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRÁ VÁLASZTÁSA. 29 házra oly döntő fontosságú ügy újra elhalasztatik.1

E legalább is túlzó híreszteléseknél reálisabb alappal bírt az Erdély közbelépéséről szóló. Báthory és Erdély rendei hivatalos irataikban csakugyan azt kívánták Mátyástól, hogy persze távolról sem Bocskay összes adományai, hanem csak azok maradjanak érvényben, a melyek a fejedelem négy főemberének s az elhunyt Csáky István árváinak javára szóltak. Abban az ünnepélyes követségben, melyet a fejedelem és Erdély rendei ezen és más erdélyi ügyek elintézése végett a magyar országgyűléshez bocsátottak, ott látjuk Rhédey Ferenczet és Segnyey Miklóst.2 És az erdélyiek ajánlottjai közt épen ez a kettő volt nagy kiterjedésű egyházi javak adományosa vagy zálogbirtokosa. Az előbbi vegyes adományt kapott Nyitra várára, városára s a hozzátartozó tizedekre ; aztán a szkalkai és egy másik apátság nyitramegyei birtokaira.3 Segnyey pedig a szepesi és jászói prépostság némely birtokait bírta vegyes adományban, Migazzi püspök mádi szőllőit tiszta donatióban s a szepesi káptalan szepesmegyei falvait inscriptióban . . . Hogy ezek befolyását megtörni kemény dió lesz, attól nem alap nélkül tartott Melfi püspöke. Mindehhez hozzájárult még az a körülmény is, hogy az ellenreformatió actiója elé a magyar országgyűlésen osztrák és stájer részről is akadályok látszottak gördülni. Az alsóausztriai tartományi gyűlésen a kath. kisebbség nem ismerte el a Mátyás és a protestánsok közt márcziusban kötött szabályzatos egyezséget, a melyről föntebb volt szó, a mire a protestánsok elhatározták, hogy a magyar és morva országgyűlésekhez fognak támogatás végett fordulni. De a benső ausztriai (stájer, krajnai és karantán) rendek is mozgolódtak, hogy segélyt kérjenek a magyar országgyűléstől vallásuk szabad gyakorlata ügyében fejedelmük, a hitbuzgó, őket elnyomó Ferdinánd ellen. Ha ezek követségei megjelennek Pozsonyban és összeköttetésbe lépnek a magyar protestáns többséggel,4

kétséget nem látszott szenvedni, hogy az 1 A nuntius jelentése 1609 okt. 24. Nunz. di Germ. 114. A. (. . . il Turso . . . gioco con carte false) és Forgách bíbornok levele a gráczi nuntiushoz 1609. nov. 16. —- U. o. 1x4. B. 2 Báthory Gábor, Mátyáshoz 1609. szept. 18. és okt. 4. és az erdélyi követek beadványa Mátyáshoz s. d. Kpü. F. 15435. és a nuntius jelentése okt. 17. Nunz. di Germ. 114. A. 3 A nyitrai püspökség a várost 1607-ben tényleg visszavette (1. Sörös Pongrácz, Forgách F. a bíboros, Századok 1901. 705.), de Rhédey nem mondott le adománylevélben nyert jogáról. 4 Az osztrák protestánsok lépéseiről J. Stülz id. ért. s a nuntius