Századok – 1919-1920
Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 341
344 bíró venczel. lehetőleg mindent orvosoljanak, s a mit nem lehet, az a legközelebb tartandó általános országgyűlésen történjék meg. A követeknek az utasítás szerint legelőször meg kellett értetniök, hogy a fejedelemnek az elégedetlenek eljárása keservesen esett. Módjában lenne, hogy máskép igazítsa el az ügyet, de ő mégis a csendes utat választja. Nem emlékszik a fejedelem, hogy alatta a székely nép szabadságának romlása lett volna, sőt inkább öregbedett. Senki őket előtte nem vádolta, hanem saját kibocsátott irataik szólanak ellenük, a mely iratok nem hogy a fejedelem tekintélye, a haza megromlott szabadságának erősbítésére szolgálnának, sőt gyengítik azokat. Az sem igaz, hogy Háromszékbe hadakat akar küldeni szállásra. Jól tudta az udvar, hogy a mozgalom főrugója személyi okokon nyugodott, épen azért az utasításban is erre volt főtekintettel. Vádolások, hírköltések, néhány nyughatatlan ember miatt veszélyeztetett szabadság voltak az állandó sérelmek. Kérdezték tehát, kik azok, a kik a fejedelem kezéből a hatalmat kivették ? Két-három személyen kiket értenek ? Miféle levelek azok, a melyeket a fejedelemmel egyesek aláírattak ? Miféle ki nem bocsátott fejedelmi iratokról beszélnek ? Mi módén halt meg az igazság Erdélyben ? Mit értenek azon, hogy csak a fegyver maradt a fejedelem kezében ? Végül a kibocsátott iratokat közösen írták-e, vagy csak egyesek a köznek neve alatt. A bujdosókról az utasításban szó sincs, tehát a külpolitikát az udvar nem látta olyannak, a mely az országot különösebben érintené, mint a hogy a felkelők kiáltványa is hallgat erről. Vagyis az elégedetlenség első sorban a belügyekre vonatkozik. Miután a követek Háromszékbe távoztak, a gyűlés együtt maradt továbbra is, hogy a helyzet tisztázásáról tanácskozzék. Január 24-re, Szent-Agotára országgyűlést hirdetett.1 így bár az előző országgyűlés a tavaszi gyűlés napját május havára Fehérvárra tette, most a szükség miatt a gyűlés napját előbbre tették. Ugy hitte a tanács, hogy addig megjön Háromszékből a felelet s azt az egész ország előtt tárgyalhatják. Tudván pedig, hogy az ügynek ilyen elintézése csak egyoldalú megoldás lenne, mert Páskó hír szerint a portára szökött, ennek ellensúlyozásáról is gondoskodni akartak. Deczember 21-én kelt irattal megbízták Vajda Lászlót, hogy a portára siessen. Volt rá gondjuk, hogy Vajdát a havasalföldi vajda a szüksége-1 Erd. Orsz. Emi. XV. k. 414. 1.
