Századok – 1919-1920

Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a XVI. században 321

elnöki megnyitó beszéd. 323 kérje egységes főparancsnokság beállítását. Lord Milner és Wilson tábornok 25-én meg is érkeznek. Ugyanazon a napon Clémenceau úr, ön és én Compiègnebe megyünk Pétain tábornokhoz s valamennyien másnapra találkozót tűzünk ki Doulensba, a hol találni fogjuk Haig tábornagyot. Amiensen túl az utak zsúfolva vannak angol csapatokkal, melyek már észak felé özönlenek vissza az éles márcziusi szélben, mely arczukat verdesi. Mikor leszállunk a kocsiról, Haig tábornagy még megbeszélést folytat hadserepparancs­nokaival. Hogy meg ne szakítsuk, egy óránál tovább járunk föl s alá a városház kicsi kertjében, ön enyhífi ezt a hosszú várakozást, ismételve mindnyájunknak, hogy nem kell kétségbe esni, hogy védeni kell lépésről lépésre a haza szent földjének minden egyes rö?ét és hogy mindenáron meg kell akadályozni az ellenség beszüremkedését az angolok közé és közénk. Végül fölmegyünk a polgármesteri hivatal nagy­termébe s ott az értekezleten nyilvánvalóvá lesz a két kor­mány teljes egyetértése s egyben H^.ig tábornagy és Pétain tábornok hazafias önzetlensége. A két főparancsnok hozzá­járulásával megbízzák önt a nyugati fronton a szövetséges hadseregek műveleteinek összhangba hozatalával, ön tüstént úgy határoz, hogy a franczia és a brit csapatok mindenek­előtt szoros kapcsolatban maradnak és fedezik Amienst. Pár órán belül ön látja Fayolle tábornokot, Debeney tábor­nokot, Gough tábornokot és valamennyinek azt az utasí­tást adja : »Tartani, mindenáron tartani.« Másnap a néme­tek az Oisenál fel vannak tartóztatva s ha be is nyomul­nak Montdidierbe s ha azon a szomorú nagypénteki napon, melynek Páris megőrizte nyomasztó emlékét, Moreuil eleső­ben van, Piémont már ellenáll minden támadásnak és hús­vét vasárnapjával a remény újra élecl a szövetséges hadsere­gek szívében.« Ës most lássuk az ellenpróbát ! Hindenburg tábornagy »Aus meinem Leben« czímű művének »a francziaországi nagy csata« feliratú fejezetében elmondja az offensiva előkészí­tését és három első napjának lefolyását. Azután így foly­tatja : »23-án esnek az első gránátok az ellenséges fővárosba. Támadásunknak nyugat felé való ilyen fényes előhaladása mellett, a mi mindent árnyékba bo^ít, a mi a nyugati fron­ton évek óta történt, lehetőnek tűnik fel előttem, hogy Amiensig áthatunk. Amiens a góczpontja a Somme áltэЛ élesen ketté­választott közép- és északfrancziaországi hadszíntér leg­fontosabb vasúti vonalainak, mely területek közül az utóbbi 21*

Next

/
Thumbnails
Contents