Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 313

hivatalos értesítő. 313 Márczius 31-ikén az adományozás ténye közjegyzői okiratba is foglaltatott és Társulatunk elnöke kötelező nyilatkozatot tett az adomány elfogadásáról és a könyvtárnak »A Magyar Történelmi Társulat Babies József könyvtára« névvel való megjelöléséről. Ez aktusnál az eljáró kir. közjegyző, dr. Jeszenszky István részéről is nagy előzékenységgel találkoztunk, melyért igazgató-választmányunk meleg köszönetét fejezte ki. A rendelkezésünkre álló hely szűk volta miatt — sajnos — a nagybecsű könyvtár értékes anyagát itt még nagy vonásokban sem ismertethetjük. E részben különben még az élőmunkák sem készültek el. Az ötvenévi gyűjtés eredményeként előállott mintegy 6000 kötetnyi anyagból eddig valamivel több mint 4000 kötet vétetett lajstromba. Sorainkat tehát mi is csak azzal zárhatjuk, hogy a Mindenható áldását kérjük a nemes adományozóra, a ki iiánt Társulatunk azzal vélte háláját a legméltóbban kifejezni, hogy ez évi közgyűlésünkön őt tiszteleti tagjává választotta. Hivatalos értesítő. A Magyar Történelmi Társulat 1919 deczember 11-én d. u. 5 órakor tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. Jelen vannak : Dr. Csánki Dezső ügyv. alelnök elnöklete alatt : dr. Fejérpataky László alelnök, dr. Boncz Ödön, dr. Domanovszky Sándor, dr. Dőry Ferencz, Fest Aladár, dr. Gárdonyi Albert, dr. Gombos F. Albin, dr. Holub József, dr. Hóman Bálint, dr. Illés József, dr. Kollányi Ferencz, dr. Lukcsics József, dr. Madzsar Imre, dr. Reiszig Ede, dr. Sebestyén Gyula, Soós Elemér, dr. Szabó Dezső és dr. B. Szabó László ig. vál. tagok, Nóvák Nándor pénztárnok és Baranyai Béla titkár, mint jegyzőkönyvvezető. 15. Elnök az ülést a következő szavakkal nyitja meg : Üdvözlöm a választmány mélyen tisztelt tagjait ! Hónapok óta nem gyűltünk már össze s ez idő alatt a súlyos fájdalmak és megpróbáltatások egész özönét kellett elszenvednünk s végignéznünk hazánk, nemzetünk, szellemi, erkölcsi és anyagi javaink rettentő pusztulását. A borzalmas bolsevismus és a rája következő román megszállás mibennünk történetkutatókban azt támadta meg, mocskolta be s igyekezett megszégyeníteni és megalázni, a mi ezeréves történetünk kimutatható lényege, fő alkotó gondolata : a nemzeti érzést és eszményt. Csüggetegen, sokszor kétségbeesve szemléltük a becstelen kalandorok és rablók ádáz munkáját, a kik, mint e haza polgárai, a magyar nemzet legdrágább kincseit szemétre vetve vagy elprédálva, mindezekért cserébe a nemzetköziség képtelen, üres és tartalmatlan szólamait tuszkolták reánk s végül hazánkra szabadították gyűlöletben legnagyobb, de kulturában legkisebb külső ellenségünk rablóvágyát, megalázó parancsszavát és gunykaczaját.