Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uj Nemzedék - 303

303 történeti irodalom. tenni, ezért a frankok a burgundokkal a Nibelungen-énekben a »húnok«-kal összeütközésbe jönnek. Az ének döntő része azon időbe esik, midőn a Habsburgok Ausztriában megvetik lábukat és a magyarokkal egyesülve a csehek nagyhatalmi tervét a Dürnkrut melletti csatában megsemmisítik. Albert és fia komolyan törekszenek a magyar korona elnyerésére. A mult gyakran a jövő prófétája. Miért ne csatlakozhatnék Ausztria Magyarországhoz ? Mindezekből kitűnik, hogy Magyarország az egész középeurópai politika kulcsa. Felemlíti a franczia astrologusnak, Nostradamasnak, jövendőlését, amely szerint a világháború után — melyet most átéltünk — a Fekete-tengertől Bajorországig terjedő óriási Pannónia Európa leghatalmasabb állama lesz. — 70. reg. sz. Matlekovits Sándor : Die Bilanz der ungarischen Räterepublik czímű czikkében az okokat ismerteti, melyek a tanácsköztársaság bukását előidézték. Gazdaságpolitikája sem a mezőgazdaság, sem az ipar terén nem tudott eredményre elérni. A hitelügy terén a bankok socialisálása által s azon elv felállításával, hogy a kamat mint munka nélkül szerzett jövedelem megszűnik, a hitelélet telj esen.átalakult. De a munkásság sem volt szerencsésebb a proletárdiktatúra alatt. A rendszer már elveiben hordta a bukás magvát. — Ugyané számban Weisz Julián Apponyi jellemrajzát adja. Szózat. 1920. 58., 70. sz. Domanovszky Sándor : Helfferich emlékiratai. A két kötet emlékiratnak kimerítő ismertetése. Az emlékiratokból kitűnik, hogy Bethmann-Hollweg mindig kész volt Helfferich véleményét a császár és a nagyvezérkar előtt képviselni ; azonban a katonai körökkel sok baja volt s nem tudta nézetét elfogadtatni. A második közlemény Helfferich Balkán-politikájával foglalkozik. Helfferich mindig követelte a Balkánon a radikális megoldást. Uj Nemzedék. 1920. 59. sz. p. s. : A Habsburg-monarchia drámája. Részlet herczeg Windischgrätz Lajos emlékirataiból. — 62. sz. Ponori Thewrewk István : Pozsony. A vár és városra vonatkozó adatok. — 65. sz. Takáts Sándor : A Devecseri Choron-leányok. A dunántúli főúri családok egyik hatalmasát, a Choron-családot jellemző XVI. századi adatokat közöl, különösen a három Svetkovics-leány (melyek közül az egyik Csoron János felesége volt) fenmaradt levelei alapján azok lelki világát jellemzi. — 70. sz. Márczius 21. czímű névtelen czikk a. kommunista puccs történetéről szól. — 75. sz. Takáts Sándor : Komárom czímmel a Csallóköz pusztulására és Komárom város múltjára vonatkozó történeti adatokat közöl. — 80. sz. Ambrózy Béla : Bártfá-ról történeti emlékeket nyújt. — 89. sz. Takáts Sándor : Az árdrágítók üldözése régente. Árdrágítók mindig voltak, de nálunk más néven nevezgették. A megyéknek és városoknak résen kellett lenniök, hogy az árdrágítók mesterkedéseit meggátolják. E czélra szolgált a limitatio, azaz árszabás. Minden ipari és élelmiczikknek megszabták a törvényes árát. Akik ez ellen vétettek, azokat pellengérre állították. A ki kijátszás czéljából hamis mértéket használt, azt megbotozták. Komáromban egy kétszáz év előtti limitatio szerint, az a legény, ki hamisan mérné a húst, a piaczon nyilvánosan megcsapatik száz pálczával. A péket, ha kisebb süteményt vagy kenyereit árult, a vízbe vetették. A limitatiók nemcsak az árakat szabták meg, de a czéheket is kötelezték, hogy elegendő élelmiczikkekről gondoskodjanak. A limitálás a vendégfogadóiara is kiterjedt. A limitálás mindenre kiterjedt. Ha valaki bort akart csapra verni, előbb nem tehette, míg a bíró a törvényes kóstolást meg nem ejtette. A bíró ezután kimondotta, hogy hány krajczárért