Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Riedner; Otto: Die geistlichen Gerichtshöfe zu Speier im Mittelalter. II. Bd. Ism. Tóth László 291

történeti irodalom. 291 A középkori történet lelkét, quintessentiáját, a regnum és sacerdotiurn kölcsönös viszonyának alakulását s ez alakulás irányának benső, gyökeres összefüggését szent Ágoston eszmevilágával iparkodik e lapokon kellő megvilágításba helyezni a szerző. Bámulatos eruditiója s finom érzéke az összefüggések felismerésében e részben nyilvánul legszembetűnőbben. A mit a pápai primátus történeti kifejtőzéséről, a pápaság politikai hatalmának emelkedéséről, a frank királysághoz való viszonyáról, a császárkoronázás és királylyá kenés jelentőségéről, VII. Gergely és szent Ágoston eszméinek közeli rokonságáról stb. ír, az élvezete nemcsak az egyház-, hanem a profán történetírónak is. Mint e futólagos áttekintés mutatja, Bernheim könyve egész sereg olyan kérdést vet fel és beszél meg, melyek legintegránsabb részei a középkor világnézetének. Legfőbb érdeme abban keresendő, hogy lényegesen közelebb segít bennünket a középkori történet lelkének megértéséhez s látszólag elszigetelt jelenségeinek összekapcsolásához. A mi hibája, fogyatkozása van, az is erényeinek túlhajtásából következik. A szerző túlságosan lelkiismeretesen veszi feladatát : mindent el akar mondani, a mit a tárgyra vonatkozóan tud s ezzel nehézkessé, szétfolyóvá teszi előadását. Oda nem tartozó részletek beillesztésével sokszor megszakítja a tárgyalás egyenletes és logikus menetét. Ha ehhez még hozzáveszszük a szöveg kevéssé világos, áttekinthető tagolását és a gyakori előre vagy hátra való utalást, el kell ismernünk, hogy a könyv olvasása nem tartozik a könnyű élvezetek közé. De a tartalom bősége és eszmekeltő volta dúsan kárpótol bennünket a forma fogyatékosságáért. Balanyi György. Otto Riedner : Die geistlichen Gerichtshöfe zu Speier im Mittelalter. II. Band : Texte. Paderborn. Schöningh. 1915. 8°. X. 300 1. A középkori Németország territoriális széttagoltsága természetszerűleg jelentős befolyással volt jogrendszerének kialakulására és fejlődésére is. Ezért a középkori német jogtörténet tanulmányozásánál még inkább nélkülözhetetlenek az oly irányú részlettanulmányok és forráskiadványok, a melyek valamely territórium egyházi vagy világi particularis jogfejlődését teszik kutatás tárgyává. A német tudományosság méltányolva ezt az elsőrendű tudományos szükségletet, számos publicatióval és monographiával igyekszik ennek a követelménynek megfelelni. Ezek közé sorozhatjuk a jelen oklevéltárat is, amely épen száz okleveles adattal, köztük 75 idáig még kiadatlan oklevéllel gyarapítja a speyeri particularis egyházjogtörténetre vonatkozó 19*