Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Török Pál: Győri kalauz. Ism. –bj. 288

289 történeti irodalom. számos fontos mozzanata is megfejthetetlen rejtély marad a történetíró előtt. Szent Ágoston működésének alapvető jelentősége már régóta nem ismeretlen a középkori eszmeáramlatok tanulmányozói előtt. Gierke} Reuter2 és Mirbt3

már évtizedekkel ezelőtt megkísérelték, hogy egy-egy pontosan elhatárolt területen belül kinyomozzák a hippói püspökhöz vezető szálakat. Később pedig épen a most ismertetett munka szerzője hívta fel a kutatók figyelmét a középkori mozgalmak eszmei hátterének és a De civüate Dei gondolatainak benső összefüggésére.4 De mindez természetesen távolról sem merítette ki a tárgyat. Ahhoz a megjelent munkák egy része túlságosan általános tartalmú volt, más része pedig nagyon szűk területet ölelt fel s e miatt nem nyújthatott teljes képet arról az ezernyi ezer ágban szertefutó szövedékről, mely a középkor eszmei történetének úgyszólván minden jelentősebb mozzanatát egy nagy egységgé fűzi össze. A czímben jelzett mű ezt a hiányt van hivatva pótolni, írója rendkívül széles alapon fogott bele a maga elé tűzött feladat megoldásába. A saját terjedelmes kutatásain kívül főleg azokra a specialis eredményekre támaszkodik, melyeket tanítványai közvetlen vezetése és irányítása mellett készült dissertatióikban állapítottak meg. Mert a világszerte ismert nevű professor ügyes paedagogiai tapintattal már évek óta a kora középkorba és különösen az investituraharcz korára eső eszmei mozgalmak kinyomozására és összefüggésük felderítésére összpontosítja tanítványai figyelmét és munkakedvét. Czéltudatos irányítása eredményeként már eddig egész sereg jól sikerült dolgozat került ki a greifswaldi egyetem történeti seminariumából, melyek a túlságos specialisálással járó egyoldalúság daczára is számos új vonással élénkítették a középkor első felére vonatkozó tudásunkat. E dolgozatok legtöbbje közvetve vagy közvetlenül a szent ágostoni gondolatok történetével és koronkénti érvényesülésével foglalkozik s jól használható adalékokkal szolgál egy összefoglaló mű megírásához.5 1 Das deutsche Genossenschaftsrecht. III. kötet. Berlin, 1881. 3 Augustinische Studien. Gotha, 1887. 3 Die Stellung Augustins in der Publicistik des gregorianischen Kirchenstreits. Leipzig, 1888. 4 Politische Begriffe des Mittelalters im Lichte der Anschauungen Augustins. Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1S69—7. 6 Pl. Fiebach J. : Die Augustinischen Anschauungen Papst Innocenz III. Greifswald, 1914. Tiralla H. : Das Augustinische Idealbild der christlichen Obrigkeit als Quelle der »Fürstenspiegel« des Sedulus Scotus und Hincmar v. Reims. U. o. 1916., Herzfeld G. : Századok. 1920. I—III. füzei 19