Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Stocker Antal: A nagy per. Ism. x 285
285 történeti irodalom. különösen abba, hogy a primitiv élet viszonyai közt szükséges alapfogalmaink mind finn-ugor eredetűek, míg a török jövevényszavak a nyelv differentiálódásának emlékei, a melyek új fogalmak meghonosodásával jutottak a nyelvbe. D. Babinger Franz: Die älteste türkische Urkunde des deutschosmanischen Staatsverkehrs. Druck und Verlag der Vereinigung wissenschaftlicher Verleger. Berlin. Fönti czím alatt Ibrahim pasa nagyvezirnek egy 1530. nov. 17-ről származó oklevelét közli Babinger. A nevezetes oklevél a bajor állami könyvtár kézirattári osztályában van. Odajutásának körülménye homályos ; valószínűleg, mint a közlő is hiszi — a török harczokban résztvett bajor katonák kezén jutott Münchenbe. Az oklevél nagysága 295 cm. hosszú és 34 cm. széles. Tartalma nem mond különösebb újat. Ferdinánd követeinek adja meg benne a nagyvezir a választ arra a kérésére, hogy a szultán őt ismerje el Magyarország királyának. A nagyvezir kijelenti, hogy a szultán már János király javára döntött a kérdésben s -ettől a döntéstől nem óhajt elállani. A szultán Magyarországot karddal hódította meg s vele, mint tulajdonával rendelkezik. De azért nem zár el minden ajtót Ferdinánd előtt, hanem fölvilágosítja, hogy ha továbbra is megmarad Magyarországra való igénye mellett, akkor ne János királyhoz, hanem a pádisáhhoz forduljon, mert Jánosnak is a szultán adta volt Magyarországot, mint a melylyel tetszése szerint rendelkezik. Az érdekes oklevélhez a szerző a megfejtett oklevél facsimiléjét is közli, valamint az oklevél egyes kifejezéseinek megértésére szolgáló értékes fölvilágosító jegyzeteket. Zs. F. Stocker Antal : A nagy per. Cserny József és terrorista társainak bűnügye. A Magyar Országos Véderő Egyesület kiadása. 8r. 90 1. Ära 15 К. Koritsánszky Ottó: A magyar gyógyszerészet a proletárdiktatúra és a politikai átalakulások idején. Eredeti okmányok és feljegyzések alapján. Budapest, 1920. 8r. 304 1. A proletárdiktatúra megdőlése után mindjárt nagy érdeklődés nyilvánult meg a megdőlt uralom története iránt. Minthogy a tanácsköztársaság szokatlanul kemény censurája mellett a hírszolgálat nagyon is fogyatékos és egyoldalú volt, a közönség vágyva vágyott az 1919. év eseményeinek megvilágítására. Érthető tehát, hogy nemcsak a napilapok siettek a helyzetet kiaknázni és közöltek gyakran elég részletes reportokat a letűnt