Századok – 1919-1920

Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 243

béldi pál felkelése. 263" szövetséget köttetnek. Igaz ugyan, hogy úgy illenék, hogy keresztény testvéreiknek segítséget vigyenek, de ebből Erdély romlását látják. Bizonyos számú hadaknak ellátást ígértek, idegen követeket tanács és ország nélkül kihallgatnak, küldözgetnek, Lengyelországból idegen hadakat a határon áthoztak, a mit a portán erősen tagadnak. Az ország és tanács híre nélkül hadakat állítanak ki, a melyekkel a nemesek jószágait pusztítják. A szomszéd országokat ellenséggé teszik, nagy pénzt vettek fel. Tanács neve alatt a hazára, törvény és haza szabadsága ellen ártalmas dolgokat végeznek, tanácsot adnak, portára küldendő követségeket szerveznek, a jó hazafiakból álló tanács tudta nélkül, onnan jövő követségeket a tanács és ország előtt eltitkolják. Ezek és hasonlók kényszerít ék őket, hogy még idején jelentést tegyenek, nehogy a hatalmas nemzet engedetlenség és efféle ártalmas dolgok eltitkolása miatt az országot ellepje. Egyben megesküdtek, hogy ügyük mellett állhatatosan megmaradnak, egyetértenek, egymást el nem hagyják. A ki ellenszegül, ellenségnek tekintik, míg csak az igazságra nem térnek, a híreket megjelentik s minden egyéni czélt kizárván, csak a haza üdve lebeg szemeik előtt.1 E szerint úgy állították be a helyzetet, hogy néhány ember műve a bujdosók megsegítése, a melynek érdekében a fejedelem a portát járatja. Hozzá még a porta engedélye nélkül máris beleelegyedtek a háborúba, szövetségeket kötöttek, katonaságot fogadtak, az országba idegen hadakat beengedtek. S mindezt pár ember teszi a tanács és ország megkérdezése nélkül. Panaszuk a három nemzet segélykiáltása a portára, az aggódó hazafiaké, a kik hazájuk romlásán búsulnak s annak jövőjét féltik. Tudták, hogy belsérelmek hangoztatásával kevésbbé hathatnak a portára, azért inkább a külügyekre hivatkoztak, a melyeket a porta mindig kényesen vett. Ügy hitték, erre a török beavatkozás elkerülhetetlen, a három nemzet, vagyis az egész ország kérése figyelmen kívül nem maradhat. Mert igaz, hogy a porta az utóbbi időben engedékenységet mutatott, de engedély még nem jött s máris sok történt az ő tudtán kívül. Páskó és Кару Brassóból nem indultak azonnal Konstantinápolyba. Kapynak legalább november elején már mennie kellett volna, de a kitűzött időnél két héttel tovább időzött.2 Ügy látszik, Кару a Béldiék javára tette,3 hogy 1 Erd. Orsz. Emi. XVI. k. 404—406. 1. * Erd. Orsz. Emi. XXI. k. 441. 1. 3 Teleki levelezése VII. k. 594. 1.