Századok – 1919-1920
Értekezések - BIRÓ VENCZEL: Béldi Pál felkelése - 243
250 bíró venczel. nyílt arra, hogy a megsegítésre irányuló szövetkezéseket, katonatartást is a feltételekkel össze nem egyeztethetőnek tartsák. I. Rákóczy György óta benne volt a feltételekben, hogy a fejedelem a tanács nélkül külországgal szövetséget nem köt, Rhédei óta meg megfogadtatták, hogy csak az egész ország akaratából szövetkezik. Ép így tiltva volt, hogy a fejedelem az ország nélkül idegen hadat tartson.1 S most a fejedelem az országgyűlés megkérdezése nélkül szövetséget kötött a franczia s lengyel királyokkal, mielőtt az ügy országgyűlés elé terjeszthető lett volna, idegen hadat is fogadott, továbbá a segítő francziáknak s toborzott lengyel hadnak ellátást igért.2 Voltak, a kik azt állították, hogy mindezekről még az egész tanács sem tudott. A birtokaikon szanaszét lakó tanácsurak véleményét a fejedelem esetről-esetre ki szokta kérni s ezek alapján határozott. A feltételek szerint Rhédei óta a fejedelem a tanács nélkül külföldi követeket ki nem hallgathatott, magától választ nem adhatott s követeket nem küldhetett.3 S most a külpolitika a fejedelmen kívül Teleki kezében volt, neki írtak a külföldi uralkodók, vezető politikusok. Székely László, Naláczy István, Mikes Kelemen voltak mindenbe jobban beavatva, mint a hogy ez a dolog természetéből következett. A bizalmasabb tanácsosok többet megfordultak az udvarnál, Székely László követ gyanánt is járt a portán, a távollévő tanácsosok megkérdezését minden kisebb ügyben, részletdologban nem tartották annyira fontosnak. így történt, hogy voltak, a kik állították, hogy a tanács nevében történt végzések sem igazak, mert a tanács nem igazi tanács, pár ember csak a tanács, a kik a politikai híreket titkolják.4 Olvashatni olyan panaszról is, hogy a székelyek között idegen törvénytevő emberek s tisztviselők vannak, a mi azelőtt nem történt meg, hogy őket az ország híre nélkül hadra felültetik, az országból kiviszik. Felemlítik, hogy az országgyűlési követek nem beszélhetnek szabadon, hogy a tisztviselők nem megfelelők.5 Általában sokat emlegetett panasz a szólásszabadság korlátozása, a mely jogukat pedig a választási feltételek is biztosították. Országszerte legnagyobb elégedetlenséget keltették az 1 Erd. Orsz. Emi. IX. k. 153., XI. k. 322., XIII. k. 80., 82. 1. 2 U. о. XVI. k. 363., 387., 405., 487. 1. 3 U. о. XI. k. 322. 1. 4 Tör. Magy. Áll. Okm. V. k. 471., Erd. Orsz. Emi. XVI. k. 405. 1. s Tör. Magy. Áll. Okm. V. k. 515. 1.
