Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Széchenyi István elkobzott iratai 225

SZÉCHENYI ISTVÁN ELKOBZOTT IRATAI. 227 hogy a kérdéses iratok vehemens támadásokat tartalmaznak az ő személye ellen is. De a mikor most már ocsúdni kezdett abból a kóros álomból, a melybe fiatal, tapasztalatlan lelkét lelketlen és phantasta miniszterek hipnotizálták ; érezte, hogy a dynastikus érzésű Széchenyiek e legkiválóbbjával a harag szörnyű nyilait nem forradalom vágya, nem felségsértés szándéka, hanem legitim érzésből táplálkozó honfiúi elkeseredés löveté. Kabineti levéltárába rendelé hát be az iratokat ; hadd rejtőzzenek ott, a míg eljő az idő, a mikor a történeti kutatás számára hozzáférhetők lesznek. Semmi nem mutathatja világosabban e nemes szándékot, mint az a körülmény, hogy ötödfél évtized múlva az iratokat az udvari és állami levéltár őrizetére bízta más kabineti anyaggal együtt, rájuk sem kötvén ki egyebet, mint azt, hogy tudományos felhasználásukra a maga idejében a levéltári szabályok legyenek mérvadók. Ennek konstatálásával tartozunk a nagylelkű és tetőtől talpig lovagias gondolkodású fejedelem emlékének. Az egyik zárólakat az iratokról az uralkodó halálakor leszakadt ; a másikat levette az osztrák köztársasági kormány intézkedése, a melylyel még jóval fiatalabb korok és évek iratkincsei is megnyíltak a kutatás előtt. Jelentkeztem hát én is az engedélyért ez iratok tudományos felhasználására, a mit megnyervén, legelőbb is rendeznem kellett a hihetetlenül össze-visszahányva volt matériát. A kissé bizony hiányos anyag a következő főcsoportok alá sorolható : 1. Rendőrségi ügyiratok a házkutatásokról s a lefoglalt iratokról. 2. A Széchenyi fiainál s bizalmasainál lefoglalt anyag. 3. Széchenyi István elkobzott irományai. Beható tanulmányban lesz majd feladatom ezt az anyagot részletesen és rendszeresen ismertetni. Jelen felolvasás keretében csak tájékoztatást nyújthatok s csak a főbb eredményeket emelhetem ki. Mindenekelőtt a márczius 3-iki házkutatásról kell némi jellemzőt s Falk Miksa ismeretes authentikus elbeszélését kiegészítőt mondanom. Az expediczió vezére, Felsenthal kormánytanácsos a maga mellé vett rendőrhivatalnokokkal és rendőrökkel már korán reggel 8 előtt beállított a döblingi intézetbe, melynek igazgatóját a rendőri operáczió a szó szoros értelmében meglepte. S ez nem is csuda, mert az ügyiratokból tudjuk, hogy a látogatás előtt egy órával maguk a hivatalnokok sem gyanították, hogy kit fognak a motozással megtisztelni. Az intézetben Felsenthal két csapatra osztá a kutatókat ; az egyik az igazgató lakásába, a másik a Szé-15«