Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Virradat - 208
208 TÖRTÉNETI IRODALOM. elmondja, hogy a komáromi kapitulatio után 1849. szeptemberben Klapka elhagyta a várat. A tisztek a határozatok 1. §. értelmében az osztrák kormánytól külföldi útlevelet kaptak szabad elmenetelre. Midőn a vár az osztrák kezében volt, kényszerútlevelet kaptak az Angliába vagy Amerikába, vagy Oderbergen át Hamburgba való utazásra »egyenes úton, tartózkodás és visszatérés nélkül«. Ez Klapkára is vonatkozott, jóllehet útlevelében nem volt feltüntetve. Meggyőződhetett erről Berlinben, midőn a rendőrfőnök a legszeretetreméltóbb fogadtatás után kijelentette, hogy már másnap hagyja el Berlint. Október 19-én Hamburgba utazott, hol lelkes fogadtatásban volt része. Az ottani osztrák követ, gróf Liitzow közbenjárt, a hatóságnál, hogy a továbbutazást megsürgesse, de a lelkes hangulat miatt a hatóság tanácstalanul állt. Végre október 26-án Klapka Ujházy Lászlóval Londonba utazott a hatóság megkönnyebbülésére. — 256. és 259. reg. számban Defensio Nationis Hungaricae két vezérczikk. Jancsó Benedek hasonló czímü munkájának kimerítő ismertetése. — 259. szám. Erdélyi Lajos. Warum haben wir den Krieg verloren ? Bukásunknak valódi okait ismerteti. Sajóvidék. 1918. 6—14. szám. Poborsny Róbert. Sajópüspöki és Velkenye 1632-ig. A két falu történetét adja 1632-ig három részben ; és pedig, a legrégibb időtől a két falut mint egyházi birtokot, Telegdi Csanád esztergomi érsek idejéig, azután a Telegdiek, majd pedig a Katoldok kezére juttatásáról, végül pedig Miksa főherczeg által történt elzálogosításukról ír. Sárospataki Hh-lap. 1918. 1—52. szám. A sárospataki collegium története. Gulyás József folytatja Szombathi Jánosnak a pataki collegium történetére vonatkozó latin munkája fordítását. -— 7., 8. szám. Tompa ismeretlen levele a schwechati hadjáratról. Közli Kálniczlty Géza. Tompa e levelét Fáy Miklóshoz intézte Lajta m. Bruckból 1848. október elején, melyben a hadjárat, lefolyását írja le. — 11—12. szám. Szinyei Gerzson: Nemzeti és társadalmi életünk a XVIII-ik században. Az akkori kor képének rajza. Tőzsdei Kurir. 1918. 42. szám. Marczali Henrik. Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete a kiegyezés korában. Rövid képét adja azoknak a gazdasági és pénzügyi viszonyoknak s társadalmi állapotoknak, a melyek a kiegyezés korában Magyarországon uralkodtak. — 42—44. szám. Faragó Miksa. Fekete bankó . . . vörös bankó . . . czímü czikkében előadja az 1811—16-iki devalvatió történetét, megvilágítja pénzügyeinknek helyzetét 1866-ig. Kiterjeszkedik közben a szabadságharcz pénzügyeire. Virradat. 1919. x—10. szám. A szabadságliarczbeli lengyel legio czímmel Bányai Károly Milkovszky Zsigmondnak az 1848—49-ki lengyel legio magyarországi működéséről szóló visszaemlékezéseinek fordítását, közli. — 6. szám. L. Sipos Kamilló. Magyarország nemzetközi helyzete Kossuth Lajos szerint. Kossuthnak ez irányú nézetét és Magyarország helyzetéről az európai államokkal való viszonyát illető felfogását foglalja össze. — 9. szám. L. Sipos Kamilló. Kossuth Lajos és a külföldi segítség. Ismerteti Kossuth Lajos azon álláspontját, mely vezette akkor, mikor a szabadságharcz leveretése után igyekszik Magyarország részére a külföldi segélyt megszerezni.