Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Österreich - 204
205 TÖRTÉNETI IRODALOM. 172 lene, nem militarista, hanem gazdasági jellegű volna és a világpolitikában mint a másodrendű államok védője jelenne meg. A politikai egységnek a gazdaságival együtt kell bekövetkeznie, bár az egységen belül a particularis formák és jogok érvényesíthetők. Bruck keveset számolt a középeurópai államok között fennálló politikai ellentétekkel, ezért maradt terve puszta utópia. Kevésbbé ismert, de ennél jelentékenyebb Lorenz Stein bécsi egyetemi tanárnak a tervezete Közé-Epurópáról, a melyet a krími háború befejeztével két füzetben tett közzé. (»Die Grundlagen und Aufgaben des zukünftigen Friedens« Wien 1856. Eduard Hügel. »Österreich und der Friede« Wien. 1856. Braumüller.) Érdekes, a mit a jövő terveivel kapcsolatosan Magyarországról mond. Magyarországnak döntő jelentősége van Közép-Európa és Kelet viszonyában. Nemcsak a döntő csaták színhelye volt mindig, de, a mi jelentősebb, rajta át vezetnek a legfontosabb utak Kelet felé. Magyarország volt mindig a tulaj donképeni kapocs Németország és a Kelet között és »Magyarországgal kezdődik Ausztriának, mint európai nagyhatalomnak, a története«. Ausztria azonkívül, hogy Magyarország fennállását biztosította, a XVIII. század eleje óta belevonta Törökországot is az európai állami életbe. — David Angyal. Beiträge zur Geschichte des Jahres 1848. Az első két fejezet megjelent a »Századok« 1917. 417—428. lapjain. A harmadik fejezetben visszautasítja Helfertnek azon vádját, hogy Széchenyi 1848 márczius elején pusztán személyes hiúságának kielégítése végett törekedett volna a királyi biztosságra. — Oswald Redlich: Neue österreichische Biographie. Ismerteti az osztrák-német történetírók legújabban megindított nagy vállalatát, a mely az 1815-től napjainkig szereplő politikai és kulturális nagyságok életrajzait fogja közzétenni. Énnek mintegy kiegészítése lesz az osztrák Leo-Gesellschaft vállalkozása, a mely az 1815-ig szereplő személyiségek életrajzait fogja tartalmazni. Magyarok mindezeknél csak olyan mértékben jönnek tekintetbe, a mennyiben működésük Ausztriára különös fontossággal bír. Heft 2. August Octav Ritter von Loehr. Österreichs Münz- und Geldwesen unter der Regierung Maria Theresias. Ismerteti Mária Teréziának az örökös tartományok pénzügyeinek rendbehozatalát czélzó rendelkezéseit. — Josef Kallbrunner. Zur Neuordnung Österreichs unter Maria Theresia. É. W. Graf Haugwitz und die Reform von 1749. Mária Terézia 1746 óta foglalkozott komolyabban az államháztartás reformjának gondolatával. Az ennek keresztülviteléhez szükséges államférfiút pedig csakhamar megtalálta gróf Haugwitz személyében, a ki már korábban, mint a sziléziai adókivetési bizottság tagja, foglalkozott a pénzügyi reform gondolatával. Először Osztrák-Szilézia pénzügyeinek reformját készítette elő porosz mintára a boroszlói béke után. Erre vonatkozó tervezetét 1743 deczemberében terjesztette a királynő elé. Alapgondolata, hogy az adózást, a rendek privilégiumainak ünnepélyes biztosítása mellett, a rendek önkéntes felajánlásának alapjaira kell fektetni. A katonaságnak eddig természetben teljesített mindennemű szolgálmányt be kell szüntetni, a hadsereget ezentúl kizárólag az állam lássa el. Az adóbehajtást ezentúl a különböző rendi hatóságok helyett a korona gubernialis szervei lássák el. Haugwitz mindezzel odaczélzott, hogy az állampénzügyek igazgatásában a rendi befolyás helyét a korona absolutismusa foglalja el. Mivel ezek a tervek arra az esetre készültek, ha az egész Szilézia ismét egyesítve lesz Mária Terézia jogara alatt, sohasem kerültek a maguk egészében kivitelre, de a
