Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Schlitter; Hans: Kempens Denkschrift über die Auffindung der Stephanskrone. Ism. T. L. 179

180 TÖRTÉNETI IRODALOM. »Neue Freie Presse« 1907 június 7-iki számába, röviden foglalkozik ezzel a kérdéssel az Andrássy életrajz I. kötetében is, de az egésznek új, főleg a bécsi levéltárakból merített adatokkal kibővített tárgyalása mindezideig hiányzott irodalmunkból. Ezt a hézagot Hanns Schlitternek jelen füzete sem pótolja egészen, mert nem ad feldolgozást, hanem csak az anyagot közli. Rövid bevezetés után, mely első sorban a külföldi olvasóközönséget tartja szem előtt s a szent korona tanának kifejlődését és a koronázási kincsek történetét tartalmazza, következik Kempen altábornagynak, a ki 1852 áprilisa óta a bécsi legfőbb rendőrhatóság főnöke volt, 1854 április 24-ről keltezett emlékirata. A promemoria, a mint stílusából is kitetszik, a nagy nyilvánosságnak volt szánva és a korona feltalálására addig tett eredménytelen lépések leírása után részletesen ismerteti az általa foganatosított intézkedéseket, a melyek bár sok kétség és bizonytalanság után, mégis czélhoz vezetőknek bizonyultak. Kempen emlékirata természetesen sok új adattal bővíti ki eddigi tudásunkat. Különösen érdekes, a mit Wargha Istvánnak és Szőts főhadnagynak a szerepléséről mond. Karger hadbíróőrnagy szerepét és egyéniségét is más világításban látjuk az emlékirat elolvasása után. A függelékben Schütter még a csatolt eredeti okiratok másolatait is közli. Ezek elseje Wargha Istvánnak 1853 szeptember 13-án, tehát közvetlenül a korona feltalálása után kelt promemoriája, a melyben a korona feltalálása körül Londonban és a helyszínen tett fáradozásait írja le bizantinus bőbeszédűséggel. A II.—VII. függelékek a korona rejtekhelyének Szemere és társai által az elásatáskor készített pontos leírását tartalmazó, titkos jegyekkel írt iratot és ennek megfejtését, valamint Orsova egykorú térképét adják. A VIII. függelék Wargha Istvánnak egy Kempenhez intézett keltezetlen, de kétségkívül még a korona feltalálása előtt kelt kérvénye, a melyben érdemeire hivatkozva szabadsága visszaadásáért könyörög. (Warghát ugyanis hogy ne legyen útban, s hogy a titkot másnak el ne árulhassa, 1853 nyarán, a mikor az ásatások folytak, valami ürügygyei fogva tartotta a rendőrség és csak a korona feltalálásakor eresztették ismét szabadon.) A függelék IX. darabja egykorú leírás a korona hazahozatalának ünnepségeiről, végül az utolsó függelék Rónay Jáczint levele Londonból Szilágyi Ferenczhez, 1853 október 18-ról élénk képét adja annak, minő hangulatot keltett az emigránsok körében a korona megtalálása. Hálásak vagyunk Schlitternek, a miért ezeket a reánk nézve annyira értékes emlékeket közzétette az udvari levéltár kincsei közül. Érdekességüknél fogva nemcsak történetíróink, de a nagy közönség is érdeklődéssel olvashatja őket. T. L.