Századok – 1919-1920

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124

134 KÁROLYI ÁRPÁD.", a titkos tanács egy újabb értekezlete megszövegezte (deczember i-jén) a Thurzónak a király előtt fölolvasandó föltételeket, a melyek teljesítése fejében Mátyás megígérte, •hogy Thurzót fogja nádorul választani, ha a rendek jelölik, vagy jelölni fogja, ha úgy dől el a dolog, hogy a király jelöl, s a jelöltek közül az országgyűlés választ. Még az nap estére fölhivatták Thurzót a várkastélyba, a hol a király egyedül való jelenlétében fölolvasta előtte Khrenperg a megállapított föltételeket, a melyek teljesítését Thurzó tehetségéhez képest készséggel megígérte, sőt erre meg is esküdött.1 ígéretéhez képest azonnal közbelépett Thurzó az alsó tábla rendeinél, — mert csak ezeknél volt erre szükség — őket a király kívánságára rábírandó, hogy t. i. az országgyűlés nevezze meg a négy nádorjelöltet, a kik közül a korona fogna választani ; de hasztalan. A királynak végre is engednie kellett s így jelölte ő a katholikusok közül Erdődy Tamást és Forgách Zsigmondot, a protestánsok közül pedig Széchy Tamást és Thurzó Györgyöt ; azzal a kikötéssel azonban, hogy az állítólagos régi szokás (rendek jelölnek, király választ) helyreállítása czéljából a legközelebbi országgyűlés minden más végzés előtt törvényt hozzon. Persze a rendek a világos törvényre való hivatkozással ezt a királyi leiratot sem fogadták el, sőt fölhangzott soraikból a kevély kiáltás : »mi vagyunk a törvények alkotói és nem a király !«. A hosszas és makacs vitánál végül a magyar tanács engedékenységet ajánlott a koronának. »Ha nincs elég ereje — mondta volna — a királynak, erőszakkal vinni keresztül akaratát, akkor legjobb ha ajándékba adja oda azt, a mit eladni nem tud«.2 Mátyás bízván abban, hogy Thurzó, Ígérete szerint, a gyűlés essendo noi consapevoli del stato delle cose, haverebbe la Mtà S. seguita il nostro conseglio in tutto et per tutto. Onde il s. cardinale . . . consegliô a S. Mtà che si chiamasse a parte il Turso et si facesse promettere, riuscendo palatino, de procurar la restitutioni di beni ecclesiastici . . . stb. A nuntius jelent. 1609 decz. 4. id. h. 1 A Thurzó előtt fölolvasott iratot 1. Zsilinszlcynél, id. ért. 25—26. 1. — Helyesen jegyzi meg Angyal, id. m. 22. 1., hogy Thurzó a föltételeket elfogadta, mert erről a nuntius is tudósít : »egli promise con niolta prontezza, ma con quanta fedeltà sia per osservarlo, sallo Dio !« (id. jelentése 1609 decz. 4.).. Hogy meg is esküdött Thurzó, azt Mátyásnak a magyar kir. tanácshoz egy, a később említendő nagyszombati ügyben intézett (kelet nélküli), leirata mondja (bécsi udv. ltár. Hung.). 2 A nuntius id. jelent, decz. 4. »Allegando frá l'altre cose che ipsi status sunt legum conditores et non il rè.« Továbbá : »faccia (a király, mondák a tanácsosok) come puó et doni, come si dice, con manco danno possibile quel che non puó vendere.« — A jelölés nagyon érdeke«,' £rdéséről bőven szólnak Zsilinszky és Angy il id. m.