Századok – 1919-1920
Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Az ellenreformatio kezdetei és Thurzó György nádorrá választása - 124
AZ ELLENREFORMACZIÓ KEZD. ÉS THURZÓ GY. NÁDORRA VÁLASZTÁSA. 127 tős czélt szolgált volna : a nádori jogkör lehető korlátozását, mert e részben a nádori tisztre kinevezendővel megalkudhatik vala a korona. Aztán az ellenreformatio czéljait, mert a király a négy jelölt közti két katholikus egyikét választhatja. Gondolhatni hát a nuntius buzgó érdeklődését a fölvetett elvi jelentőségű kérdés iránt.1 Melfi püspöke azonban nem volt volna az a reális politikus, a ki volt, ha ebbe az elvbe úgy belelovagolta volna magát, mint a kormány. Ö számolt azzal, hogy az 1608-iki nádori törvény szelleme győz, hogy jelölni a király, választani a rendek fognak. Neki főérdeke az volt, hogy katholikus férfiúra essék a választás. Ebben az irányban mozgatott ő meg minden követ — és ebben biztatá őt Forgách jó reményekkel. A prímás úgy okoskodott mint Thurzó, hogy t. i. Homonnay Bálint halála után és Mágocsy Ferencz súlyos betegsége miatt a protestánsoknak csak egyetlenegy komoly, nagy tekintélyű jelöltjük van a nádorságra s az Thurzó György. Igen, de a nagy tehetségű, energikus és tevékeny főúr jellemének volt egy gyönge oldala : gyakran nem tudta legyőzni vele született kevélységét, sértő gőgjét, mely csak az utolsó ecsedi Báthorynak, a nemrég elhúnyt országbírónak országos hírű kevélységéhez volt hasonlítható s a melylyel Thurzó Bocskay és legbizalmasabb környezete előtt is gyűlöletessé tette magát. Sokaknak az északkeleti rendek közül jól emlékükbe vésődött ez, s most e gyűlésen is kiújulhat ellenszenvük a büszke gróf iránt. Ezek, igen sokan, így vélte a magyar bíboros, nem fognak Thurzóra szavazni s mivel más, igazi tekintélylyel bíró protestáns úr nincsen most, valószínű a katholikus párt győzedelme.2 Hozzájárult ehhez a mozgékony, vérmes Homonnay György bíztatása. Ugyanaz nap, a mikor a titkos tanács a helytartóság gondolatát végkép elejté, a fiatal György úr meglátogatta Melfi püspökét s egy valóban modern időbeli választásvezető főkortes biztosságával fejtegette a nuntius előtt, — persze mi alapon, azt nem tudjuk — hogy a nádorválasztásnál 88 katholikus és 77 protestáns szava-1 A nuntiusnak már említett jelentései nov. 27. és decz. 4-2 »Ma il signor Cardinale (Forgách) — írja a nuntius 1609 nov-20. (Nunz. di Germ. 114. A.) — spera che dovendo venirsi alla nominatione о elettione, dobba riuscir un cattolico, perché anco buona parte degli heretici mostra esser fastidita della superbia di esso Turso et altro suggetto frà loro meritevole non si conosce, essendo già morto il Valentino Humanai et stando il Magocci hidropico che poca vita se li promette.«