Századok – 1919-1920

Tárcza - Felhívás Massaryk Tamás elnök úrhoz 103

Tárcza. Felhívás Massaryk Tamás elnök úrhoz. Elnök Ur! Hivatalos iratokból és nem hivatalos ujságközleményekből, melyek Elnök Urnák és a cseh-szlovák állam külügyministerének nyilatkozatairól hoztak hírt, értesültünk, hogy a cseh-szlovák állam Magyarország északi és északnyugati részére történeti jogon is igényt tart. Ez az igény időközönként változó területekre terjedt ki. Beszéltek 13, 16, 18 és 19 vármegyéről, legutóbb pedig a franczia fegyverszüneti bizottság a cseh-szlovák és a magyar fegyveres erő között demarcatiós vonalul az osztrák határtól az Ipoly torkolatáig a Duna folyását jelölte ki, onnan pedig e vonalat Rimaszombaton át Ungvárig vonta meg, a hol az a galicziai határ felé fordul és egyenes vonalban halad Uzsokig. A fegyverszüneti bizottság jegyzéke alapján tehát az e vonaltól északra fekvő területet kell olybá tekintenünk, mint a melyre a cseh-szlovák állam történeti jogon igényt tart. Állítólag Pozsony városára is mint a régi tót birodalom fővárosára formál jogot. Mindnyájan, magyarok, a kik történelemmel tudományosan foglalkozunk, mély megdöbbenéssel olvastuk e híreket. Mint történészek nem akarunk hozzászólani azokhoz a gazdasági, politikai vagy stratégiai érvekhez, melyeket a cseh-szlovák állam igényei támogatására fölhoz. Objectiv tudományos meggyőződésünk azonban egyenesen rákényszerít arra, hogy messze hallhatóan határozottan kijelentsük, hogy a cseh-szlovák államnak a fentebb megjelölt területekre emelt állítólagos történeti igényei legjobb tudásunk szerint szöges ellentétben állanak a történeti igazsággal. Egy nép történetében megeshetik, hogy függetlenségének continuitása egy időre megszakad. Saját történetünkben is voltak korok, a mikor rövid időre ilyen helyzetekbe jutottunk. Az ilyen esetek azonban mindig magukkal szemben találták a nemzet tiltakozását és rövid időn