Századok – 1918
Történeti irodalom - Melichár Kálmán: A pápai primatus jogi állására vonatkozó elméletek. Ism. Balanyi György 82
84 TÖRTÉNETI IRODALOM. (27. 1.) A Marsilius de Paduára vonatkozó adatokba is több hiba csúszott be. Marsilius nem 1328, hanem 1343 halt meg. Hogy szerzetes vagy épen minorita lett volna, azt csupán egyes régi írók állítják a XVI. sz. élt Scardeone padovai történetíró megokolatlan adata alapján. Már Labanca eléggé kimutatta e nézet tarthatatlanságát.1 A korviszonyok hatásának kiemelése mellett nem szabad megemlítetlenül hagyni azt sem, hogy az aristotelismusnak és az averroismusnak még nagyobb részök volt Marsilius politikai nézeteinek formálásában. (27. 1.) Hogy Stieglitz előtt senki sem említette Joannes de Jandun részességét a »Defensor pacis« írásában, szintén tévedés. Ellenkezőleg úgy áll a dolog, hogy Riezler óta majdnem minden feldolgozó külön kiemeli. Leszámítva természetesen a Marsiliusért tüskön-bokron át lelkesedő Labancát. Sőt egyik-másik író némileg túlozza is Jandun közreműködésének jelentőségét.2 (28.1. 1. j.) A »De módis uniendi ac reformandi ecclesiam in concilie universalis cz. munkának nem Gerson, hanem minden valószínűség szerint Dietrich von Nieheim a szerzője.3 (33. 1.) A gallicanismust talán több joggal lehet az episcopalismus és a túlhajtott séparatistikus törekvések gyümölcsének tekinteni, (u. o.) Szvorényi Mihály nem a zágrábi egyetemnek, hanem akadémiának volt a tanára. (68. 1.) Az T848. évi bécsi concordatum bizonyára sajtóhiba az 1855. évi helyett. (74. 1.) Az előadásmód és stílus szintén több tekintetben kifogásolható. A szerző nem fordított elegendő gondot az irodalmi formára. Sok helyütt elnagyoltan és pongyolán ír. Pl. ismételten használ ilyenféle szerkezeteket : ... a püspökök a pápa által lesznek kinevezve. (3. 1.) ... a 680. évi konstantinápolyi zsinatnak ügyiratai.... meg lettek hamisítva. (9. 1.) .... most IV. Fülöp fenyegetődzött közzsinattal, mely VIII. Bonifáczot pápai méltóságáról letegye. (22. 1.) Olykor rossz szavakat alkalmaz (pl. létszer) vagy túlságosan bonyolult és nehézkes és épen azért nehezen érthető mondatokat szerkeszt. A sajtóhibák száma is elég jelentékeny, kivált a latin szövegrészekben. De e hibák és fogyatkozások daczára is nyereségnek tartjuk Melichár munkáját. Kétségtelen tanulmány és széleskörű olvasottság alapján készült. Ha a szakembernek nem is nyújt újat, a történeti kérdések iránt érdeklődő olvasóközönségnek jó és 1 Labanca B. : Marsilio da Padova. Padova, 1882. 14 s kk. 11. 2 Pl. Valois N. : Jean de Jandun et Marsile de Padoue auteurs du Defensor Pacis. Hist, littéraire de la France. Vol. 33. Paris, 1906. 571. s kk. 11. 3 Pastor L.: Geschichte der Päpste. I. 4. Freiburg, 1901. 193.1. 2. jegyzet.