Századok – 1918

Történeti irodalom - Márki Sándor: Horváth Mihály. Ism. Morvay Győző 518

520 történeti irodalom. 520 tagra kimutatni s Márki ezt helyesen meg sem kisérli, hanem rövid előzmények után gyorsan áttér Horváth családjára. Mihály ősei a biköl puszta urai, majd homo regiusok. Dunaszegen, Pozsonyban, Győrött és Dunaszentpálon találhatók. Apja Szentesen malomtulajdonos, a fiú Szegeden gymnasista, Váczott kispap. Tanulmányaiban Budai Ézsaiás, Virágh Benedek, Kisfaludy Sándor és Károly, Berzsenyi és Kölcsey hagynak maradandó nyomokat. Ezek mintaképei. E korszak jellemzésére Márki Horváth nézeteit a tanításról, a tankönyvekről és iskolázásról ügyesen szövi elbeszélésébe. Ezek a nézetek telítve vannak a szabadabb szellemű piaristák tudós tanárainak és könyvíróknak eszméitől. Később hasonlóan szabadabb szellemben nevelő a semináriumi élet is, melyben nem zárkóznak el a színjátszástól, hírlapokat olvasnak, naplókat írnak, verselnek és a kispapság figyelmét a közéletre irányítják. Mint dorozsmai, majd kecskeméti, nagykátai káplán erős szálú összeköttetéseket keres (Kovács Pál, Jerney János) a magyar tudományosság előkelőségeivel, mire nézve legfőbb vágya a Magyar Tudományos Akadémiával való érintkezés. Szorgalmasan dolgozik és főleg a politikai történetírás vonzza. Már ekkor érzi mily nagy csorba a magyar történetírásban az életrajzok hiánya. Az élet keserűségeit akkor kezdi tapasztalni, midőn gróf Keglevich Gábor házába nevelőnek jut. Háládatlan munkásságát német írók (Wachsmuth, Heeren) fordítgatásával, a történettudományok elméletének tanulmányozásával feledteti el. A közszellem ellenére is merészel írni (A svájczi köztársaság törekvései). E ponton Márki Sándor minden nagyítást és szépítgetést kerülve kimutatja miben áll a mai történetírás még mindig Horváth álláspontján (pl. A pórok állapota a XVI. században) s ezzel kiemeli azt, hogy a mai tudományosság részére mi becses található Horváth munkásságában. Ebbe a korba esik Horváth és Toldy önzetlen és a magyar tudományosságra oly nagyhasznú barátsága, mely halálukig állandóan növekszik. A nevelőséget megunva nagyabonyi káplán lesz s innen újból nevelőnek megy gróf Erdődy Kajetán gyermekei mellé. Állandóan Pestre vágyik, hol egyetemi könyvtárőr szeretne lenni, végül a Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára lesz. »Lelke elemét« keresi : könyv- és levéltárakat. Kutató szelleme nem talál kielégítést egyszerű nyomtatványokban, hanem az oklevelek adataira éhezik. Független gondolkodása nehezen alkalmazkodik pályája mindennapos szelleméhez. Az 1764. országgyűlés történetében az országgyűlési emlékek gyűjtését hangsúlyozza, sürgeti, és hogy a történeti fejtegetés első tárgya maga a jelenkor, annak kialakulása a mult biztos adataiból. Rámutat arra, hogy a hazai népszokások gyűjtésében mennyi kultur-