Századok – 1918

Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a Hunyadiak korában 22

46 REISZIG EDE. ellen, mert Garai Jób szlavóniai birtokait szándékoztak elfoglalni.1 A vránai perjelség jószágai tehát visszakerültek a Jánoslovagrend birtokába. Ezzel a magyarországi János-lovagok egyik régi sérelme nyert orvoslást. Mátyás király figyelmét nem kerülték el azok a nagy szolgálatok, a melyeket a Jánoslovagok atyjának a törökök elleni küzdelmeiben tettek. Szinte lépten-nyomon kimutatja jóakaratát a rend iránt. 1470. évi nov. hó 24-én Budán kelt oklevelében engedélyt ád Simontornyai Istvánnak, a székesfehérvári lovagok főnökének, hogy a kit ő és a convent akar, megtehet soproni lovagfőnöknek (praeceptornak).2 1471. évi február hó 20-án parancsot intéz a csornai conventhez, hogy Kopácsi Miklóst, a soproni rendház főnökét Bő és Keresztény sopronvármegyei helységekbe iktassa be.3

A következő évben védlevelet állított ki e birtokokra a soproni lovagok részére Miklós bosnyák király támadásai ellenében. 1482. évi kiváltságlevelével felmentette a székesfehérvári János-lovagokat a királyi tisztviselők törvényszéke, vám- és adófizetés alól.4

1483. évi márcz. hó 16-án parancsot adott ki, hogy Albert soproni lovagfőnöknek Bő, Damonya, Keresztény és Lóch (Lózs) helységekben fekvő birtokrészeiben levő szolgáit és jobbágyait senki le ne tartóztassa és ne ítélkezzék felettük, adót pedig tőlük ne szedjen.5 1484-ben helyreállították a János-lovagok soproni templomát, miként ezt a templom felirata is feltünteti. E templom is Mátyás király bőkezűségét dicséri s róla több oklevél emlékezik meg.® Midőn pedig a király 1486-ban nejével, Beatrix királynéval Bécsbe utaztában Győrött megállott s itt a lovagrend egyházát meglátogatván, ennek csekély jövedelméről értesült, jún. hó 24-én Győrött kelt adománylevelével a templom melletti üres telket minden adótól örökre felmentette, ennek 1 Kukuljevic Ivan : Priorat Vranski. Rad 1886. évf. LXXXII. 24. lap. 2 Országos Levéltár. Dl. 17083. 3 Országos Levéltár. Dl. 17166. — Keresztény 1500-ban már puszta. (Nagy Imre : Sopron vármegye története. II. 591. 1.) 4 Czinár Mór : Monasteriologia. II. 138. 5,"Országos Levéltár. Dl. 18781. 6 Országos Levéltár. Dl. 17083. és 18781. Sopron város az 1462 ápr. 3-án létrejött békekötés értelmében keriilt vissza Mátyás birtokába. Frigyes császár uralma alatt a János-lovagok rendháza és temploma elpusztult.