Századok – 1918

Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449

AZ ÁRPÁDOK ÉS ANJOUK CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSE. 48ç? tekintve azt a hatalmi állást, a melyet akkor Károly Itáliá­ban elfoglal, a nyugati parton jóformán egyedül Velencze területe esik Károly befolyási körén kívül, az Adria észak­nyugati, felső része, a mely körül Velencze, Aquileia és-Magyarország birtokai elterülnek, gazdaságilag természetes függésbe kerülne az Anjou-hatalomtól, Velencze pedig, tekin­tettel keleti érdekeire, politikailag is. Hog}' az ily módon kialakuló nagy tengeri hatalom nem végczélja Károly politikájának, az valószínű. Távolabbi czélokra enged következtetni a szerződésnek azon pontja,, mely a császársághoz tartozó összes szigeteket, a mennyiben azok a Dardanellákon kívül esnek,1 négy kivételével Károly­nak engedi át. E szigetek ugyan gazdaságilag igen értékes pontjai a birodalomnak, de még nagyobb jelentőséggel bír­nak mint tengerészeti támpontok. Velenczének nemcsak terjedelmes birtokai, de fontos kereskedelmi és hatalmi érdekei is voltak az Archipelagusban, melyeket eddig majd fegyverrel, majd békés eszközökkel szerencsésen védett VIII. Mihály ellen.'- Talán még nagyobb a jelentősége Salo­nikinek, melyet kereskedelmi jelentőségén kívül becsessé tesz környékének gazdagsága s az a körülmény, hogy jó kiindulópont egy Konstantinápoly ellen irányuló támadás­hoz. Velenczének itt is volt telepe, a melyet VIII. Mihály még 1265-ben hajlandó volt számára biztosítani.3 így tehát ezek a feltételek, ha megvalósulnak, nem csupán a Palaeo­logok új görög birodalmának veszedelmét jelentik, de veszé­lyesek azok Velenczére, sőt II. Balduin leendő birodalmá­nak függetlenségére nézve is. Igaz, hogv a szerződés Ve­lencze megnyugtatására azt is mondja, hogy e feltételek­ből kifolyólag semmi kár nem érheti azt a régi jogot, melyet a velenczeielc a birodalomban állítólag bírnak,4 de e jog­óvatos, kibúvókat engedő körülírása sokat mond s a köz­társaság igen jól tudhatta, mit fog érni ez a biztosíték, ha 1 »extra bucam Avidi«, Minieri-Riccio i. m. 135. A vidi = Abydi-2 W. Heyd : Geschichte des Levantehandels im Mittelalter (Stuttgart, 1879) I. Bd. 475 sk. 11. és Norden i. m. 415 sk. s később Tafel u. Thomas : Urkunden zur älteren Handels- und Staatsgeschichtc der Republik Venedig III. Bd. 96. 1. (Fontes Rer. Austr. Abth. II. XIV.) 3 Tafel u. Thomas i. 111. III. k. 81. 1. V. ö. Hevd i. m. I. k. 476. 1.) 4 »Preterea actum et conventum est inter nos et vos, quod' antiquo iuri quod Veneti habere dicuntur in terra predicta Imperii, nullum per premissavel premissorum aliquod preiudicium gencreUir«.. Minieri Riccio i. m. 138.

Next

/
Thumbnails
Contents