Századok – 1918
Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a Hunyadiak korában 22
A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A HUNYADIAK KORÁBAN. 41 Ez az adománylevél egyúttal arra is világot vet, hogy Szentgyörgyi Székely Tamás ép úgy, mint elődei a magyar tartományi főnökségben, — elidegenítette a lovagrend birtokait. De a lovagrend javainak elidegenítése nem ment mindenkor simán. Miként egy 1454-ben kelt oklevélben olvasható, Fülöp, a lovagrend székesfehérvári rendházának tagja úgy a saját, mint a székesfehérvári rendtársai nevében, a kalocsai káptalan előtt tiltakozott az ellen, hogy Székely Tamás vránai perjel és Guthi János a székesfehérvári rendház főnöke (praeceptora) a székesfehérvári rendház birtokaihoz tartozó Szentmihály-szigete pusztát, mely Aba és Sárkeresztúr szomszédságában fekszik, Porkoláb Bertalan székesfehérvári polgárnak elajándékozzák.1 Az elidegenített sziráki jószágokért azonban a vránai perjel bő kárpótlást nyert a csurgói uradalomban, melynek birtokában V. László király ezen időtájt megerősítette. Csurgó eredetileg a János-lovagok önálló rendháza volt, egyúttal hiteles hely is, de már a XV. század elején, midőn 1405-ben Zsigmond király a mezőváros népeit, lakosait és vendégeit szabadalmaikban megerősítette, a vránai perjelség birtokaként szerepel.2 A XV. század zivatarai közepette azonban idegen kézre került. V. László király első sorban Hunyadi Jánosnak akart kedveskedni, midőn rendíthetlen hívét, a lovagrend egyik legrégibb uradalmának birtokában megerősítette. Szentgyörgyi Székely Tamást 1454. évi jan. hó 13-án Csurgón találjuk, hol védlevelet állított ki a szentpéteri (ma Pogányszentpéter, Somogyban) pálosrendű monostor részére.3 A beiktatást a somogyi convent végezte, 1454. évi április hó 14-én megjárván Csurgó, Szenta, Chente (Csente Zala vármegyében), Sarkad, Asak (Atak), Szigeth (Somogy vármegye délnyugati vidékén), Bodafalva, Veutse (Vétye), Bálvánd, Molnár (Zalában), Pápa, Pogyand (Pogánd), Szent-Király (Zalában), Nagy-Márton, Visse (Vése), Bagh, Almágy (Almád) és Gyékényes határait, miről 1454. évi máj. hó i-én a királynak jelentést tett.4 A somogyi convent jelentése Szentgyörgyi Székely Tamást dubiczai örökös főispánnak is czímezi, mely méltóságot már a XIV. század óta bírta a János-lovagok dubiczai rendházának főnöke, midőn azonban Dubicza is a vránai 1 Károly János : Fejér vármegye története. II. 670. 2 Fejér : X. 4. 389. 3 Országos Levéltár : Dl. 14786. szám. 4 Századok 1911. évf. 86—87. 1.
