Századok – 1918
Értekezések - PATEK FERENCZ: Az Árpádok és Anjouk családi összeköttetése 449
•455 PATEK FERENCZ. Károly király hajóival, melyeket ez rögtön Villehardouin Vilmos, achajai fejedelem segélyére küldött, a kinek ezekre VIII. Mihály görög császár ellenvolt szüksége.1 Május 3-án, vagy az előtt semmi esetre sem ért tehát Mária kíséretével, közte Ágnes asszonynyal Nápolyba, még kevésbbé jöhetett ez onnan vissza, hogy szolgálataiért s a hozott örvendetes hírekért adományt nyerjen V. Istvántól.2 Azt sem lehet feltételezni, hogy az oklevél leírója tévedésből helytelen dátumot, 1269-et írt 1270 helyett. Még ha így lenne is, ez nem mentené meg az oklevél hitelét, mert V. István ifjabb királyi czímével él, tehát az oklevél mindenesetre 1270 május 3 előtt kelt volna, a mit III. Endre ítéletlevele is megerősít, elmondva a felmutatott oklevélről, hogy az István herczegsége idejében keletkezett. 3 Vegyük ezekhez még azt is, hogy az oklevél állítólag Benedek mester, alkanczellár kezéből kelt, a kinek neve mellett semmiféle más, egyházi, czím nem áll. Benedekről tudjuk, hogy 1259—1264 években tényleg mint alkanczellár állott István ifjabb király szolgálatában s az oklevelekben eleinte czím nélkül, azután szebeni, majd aradi prépostként szerepel.4 1264-ben átlép IV. Béla szolgálatába s mellette találjuk minden határozott czím nélkül egészen annak haláláig. Fenntartotta azonban a jó viszonyt Istvánnal is, legalább ez, a mint trónralép, maga mellé veszi ismét alkanczellárnak s ezt a minőségét még IV. László alatt is évekig megtartotta.6 Mint ilyen V. István navigaverint usque maritimam Sclavonie, cum vassella ipso redire contigerit.« (Acta Extra I. 7. 1.) ; u. azon hónap 15-én ugyancsak az ő rendelete »quatuor (vassellae) apud Barulum ; que nuper redierunt cum domina nuru nostra.« (U. о. д. 1.) V. ö. még Acta Extera I. 4. ; Camillo Minieri Riceio: Genealógia di Carlo I. di Angio, (Napoli, 1857.) 27. és 107. 11. ; u. a. Deila Dominazione Angioina nel reame di Sicilia (Napoli, 1876.) 3. 1. ; u. az De grandi uffiziali del Regno di Sicilia (Napoli, 1872.) 226. 1. ; L. Cadier : Essai sur l'administration du royaume de Sicile sous Charles 1er et Charles II. d'Anjou (Paris. 1891.) 272. 1. 1 Minieri Riccio: Deila dominazione Angioina 16. 1. és Acta Extera I. 7. skk. 11. V. ö. ehhez : Richard Steinfeld : Ludwigs des heiligen Kreuzzug nach Tunis 1270 und die Politik Karls I. von Sizilien (Berlin, Ebernig, 1896., Historische Studien H. IV.) 202 skk. 11. 2 »nuncia extitit et relatrix« »per quod nobis dulcor filialis ingessit primicialem materiam gaudiorum.« 3 »exhibuit nobis privilégium Regis Stephani, tempore ducatus sui confectum« M. O. D. L. 682. * Fejérpataky : A királyi kanczellária az Árpádok korában 117. sk. 6 Fejérpataky i. m. 121., 130. sk. 11. Hajnal István: IV. Béla király kanczelláriájáról »Turul« 1914. évf. 15. skk. 11.