Századok – 1918
Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a Hunyadiak korában 22
A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A HUNYADIAK KORÁBAN. 37 Mivel az I. Ulászló király trónraléptét követő bel zavarok és a törökök megújuló támadásai következtében az összeköttetés Rhodus és a magyar-szlavon rendtartomány között már évek óta megszakadt, sőt a minek Rhodusban már nagyon érezték a hiányát, a köteles évi járulékok évrőlévre elmaradtak, a rend nagy káptalanjában hosszas tanácskozások folytak arról, miként lehetne a magyar-szlavon rendtartomány és Rhodus között az összeköttetést ismét helyreállítani és az évi járulékokat biztosítani. Erre az utóbbira annyival is inkább szüksége volt a lovagrendnek, ( mert Rhodus fenntartása, a törökök szakadatlan támadásai következtében rendkívül sokba került, másfelől az egyes rendtartományokból befolyó jövedelmek sokkal kevesebbek voltak, semhogy a Rhodus védelmére szükséges haderő költségeinek fedezésére elegendő lett volna. Lastic János akkori nagymesternek rendkívül sok gondot okozott a lovagrend pénzügyi helyzete, mert akkor, a к midőn az egyes rendtartományok által fizetendő évi segélypénzeket felemelte, a tartományi mesterek V. Miklós pápához fordultak panaszaikkal s a nagymestert kapzsisággal ; vádolták. Pedig Lastic János nagymester még a nagymester személyét megillető jövedelmekről is nagylelkűen lemondott, hogy azokból a lovagrend a törököktől a keresztény rabszolgákat kiválthassa.1 A lovagrend súlyos helyzetét élénken megvilágítja az 1447. évi jan. hó 23-án Rhodusban, a rend nagykáptalanjának üléséből kelt levél, mely előrebocsátván, hegy a magyarországi perjelségnek majdnem minden háza és parancsnoksága (praeceptorsága), világi személyek és némely egyháziak által el lett foglalva, és ezeket kiváltkép egykor a boldogemlékű, legkeresztényibb fejedelem, Zsigmond foglalta le,1 ezért a nagykáptalan meghagyja a kiküldött követeknek, hogy a lovagrend elfoglalt jószágait igyekezzenek visszaszerezni. E végből tárják fel a magyar király és az országnagyok előtt a lovagrend súlyos helyzetét s ama nagy érdemeket, a melyeket a lovagok messze keleten a hitetlenek elleni küzdelemben szereztek és kérjenek segítséget a Rhodusban székelő nagymester számára. A rhodusi nagykáptalan 1447. évi jan. hó 23-án kelt levelében a magyarszlavon rendtartomány ügyeinek rendezésére Castellatioi 1 Falkenstein Karl : Geschichte des Johanniter Ordens. 142. lap. * Theiner Ágoston : Vetera Monumenta Historica II. 244—46.
