Századok – 1918
Értekezések - ECKHART FERENCZ: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században 356
KERESKEDELMÜNK KÖZVETÍTŐI A XVIII. SZÁZADBAN. 371 honosított a monarchia határának átléptekor. Igaz, hogy károsulnának a magyar marhakereskedők, de a törökök marhakereskedése »épen jó eszköz volna azon monopolium ellen, mely a bécsi mészárosoknak a marhát annyira megdrágítja, hogy azt állítják, hogy vesztenek a húseladásnál, ha nem engedik meg nekik a húsárak felemelését«. Ha a török kereskedők kénytelenek volnának a marhát a magyaroknak eladni, mint azt a magyar kamara szeretné, úgy az örökös tartományok csak másodkézből vásárolhatnának és a marha drágulása még nagyobb lenne. Ellenben ha a magyar kereskedőknek megtiltanák, hogy útközben megvásárolják az árút a török alattvalóktól, a marha ára leszállana és Ausztriában olcsóbb volna a hús. Ha azután a törökök túlsók marhát hoznának be, >— a kontingentálásra, úgy látszik, még senki sem gondolt — »állategészségi ürügyeken, hosszú ideig tartó megfigyelésekkel, különösen nehézkes vizsgálatokkal, szakértői megállapításokkal, próbák vételével az állatok egészségi állapota felől, a marhabehajtást nemcsak megnehezíteni, hanem lehetetlenné tenni is lehetne.« A kereskedelmi tanács a vámkedvezmények folytán nemcsak a kincstár százezrekre menő károsodásától, hanem Magyarország és melléktartományai főfoglalkozási ága, a marhatenyésztés megbénításától tartott, »mivel évente leírhatatlan tömegű részint honi, részint Törökországban olcsó pénzen szerzett szarvasmarhát, disznót és juhot hizlalnak mindenfelé a kövér legelőkön és a nagy tölgyerdőkben s azután kiviszik az örökös tartományokba és a külföldre«. Sok vidék jóléte egy csapásra megszűnnék, ha a törökök, kiknek a hizlalásra ép annyi alkalmuk van, közvetlenül vihetnék ki marhájukat. Sokat ártana ez a cseh és a morva disznóhízlalásnak is, honnan sokat visznek ki Szászországba és a belsőausztriai1 marhatenyésztésnek. Azonkívül a marha olcsóbbodása korántsem állna arányban azzal a milliókra menő kárral, melyet az amúgy is passiv kereskedelmi mérlegben az egyik legfontosabb tétel átengedése okozna. A mi a kérdés jogi oldalát illeti, kétségtelen, hogy a török alattvalóknak a marhakereskedésben nincs igénye a kedvezményre. »Azonban az a kérdés, hogy politikai szempontból mi tanácsos és mennyire lehet a törökökkel szemben különösen most kétségtelen jogunkat érvényesíteni. Ha a portával jó viszonyban akarunk maradni, a tapasztalat szerint két dolgot nem szabad szem elől téveszteni : a 1 Stájerország, Karinthia, Krajna. 24*