Századok – 1918
Értekezések - ECKHART FERENCZ: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században 356
ECKHART F. — KERESKEDELMÜNK KÖZVETÍTŐI A XVIII. SZÁZADBAN. 367 kereskedőit, ha meg ezekben szigorúan végrehajtják a gyakori tiltó rendeleteket. Az erély mellett a helyes megkülönböztetés is hiányzott a központi kormányszékekben. Az utóbbit Magyarország igazi helyzetének fel nem ismerése, az előbbit meg a politikai következményektől való félelem magyarázza. A török-porosz szövetség réme állandóan árnyékát vetett Mária Terézia külpolitikájára. Már a svéd-lengyel örökösödési ügyben (1749—1752) ez bénította meg Bécs politikai fellépését.1 Nagy Frigyes franczia közvetítéssel mindegyre iparkodott a portával szövetségre lépni. Felfogását legjobban jellemzi 1752-ben írt politikai végrendelete, mely szerint a jövendő porosz politika sikerességének előfeltételét egy Szolimánban látta a konstantinápolyi trónon. Sikert azért nem érhetett el törekvéseivel a portán, mert a franczia támogatás nem volt őszinte, Francziaország levantei kereskedelmét féltette az esetleges háborútól. Ha már a hétéves háború előtt a bécsi kormányszékek minden lépését kérdésünkben a külpolitikai szempont irányította, úgy a háború alatt Nagy Frigyes politikája teljesen megmagyarázza azt a tehetetlenséget, melyet egyenként nem ismertethető intézkedéseik és tárgyalásaik elárulnak. A nagy királyné konok ellensége mindent elköveteti; a porta szövetségének és katonai beavatkozásának kieszközlésére.2 Hosszú ideig minden reményét a török támadásába vetette a monarchia ellen. 1758-ban a hochkirchi csata előtt Daun minden mozdulatát a török támadástól való félelemmel hozta kapcsolatba, mely az osztrák táborban tényleg megvolt. Annyira ment Frigyes, hogy a porta hódításait Magyarországon garantálni akarta s 1760-ban haditervet dolgozott ki Magyarország elfoglalására a török és a krimi kán részére. Igaz, hogy a porosz király vérmes bizalommal mindig nagyobbnak tartotta a sikerre való kilátást a valónál, de kisebbnagyobb jogosult reménye nem egyszer lehetett. 1761-ben barátságos szerződést kötött ugyan a porta vele,3 de egy évvel utóbb a véd- és daczszövetséget végleg elutasította. Jórészt a franczia szövetséges nagy befolyása óvta meg Mária Teréziát és hazánkat a bizonyára végzetes fordulattói. Francziaország érdekei ellen volt, hogy a szultán háborúba 1 Ezek és a következők Porsch i. m. 14. s köv. 1. nyomán. 2 Porsch i. m. 30. s köv. 3 L. Hammer: Geschichte des osman. Reiches 8. к. Pest, 1832. 240. 1.
