Századok – 1918

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Horvát vakoskodás 337

338 KARÁCSONYI JÁNOS. Tehát ugyanakkor, midőn a régi Horvátországban a Tirpimir fejedelmi család uralkodott, a Dráva-Szávaközén egészen más fejedelmek voltak s ezek akkor is, midőn a horvát fejedelmek függetlenítették magukat, vagy a bizanczi császársághoz csatlakoztak, a német királyok fennhatóságát ismerték el. Német uralom alatt maradt e kerület nyugati része egész 1083-ig, keleti részét pedig 827-ben a bolgárok, 896-ban a magyarok foglalták el. Nincs is a föld hátán semmi igaz nyoma annak, hogy az egykori horvát fejedelmek és királyok a régi Sa via tartományt bírták volna vagy ahhoz jogot tartottak volna. A 825—1089. évekből a horvát fejedelmeknek, királyoknak és főuraknak mintegy 40 darab oklevele maradt fenn korunkra, de soha egyetlenegy falucskát se ajándékoznak a Dráva-Szávaközén. A spalatói érsek, a dalmát püspökök, az apátságok és apáczakolostorok egymásután részesülnek a horvát fejedelmek, királyok, főurak adományaiban, de ezek a jámbor nagyurak egyetlenegyszer se adnak jó, zsíros földeket ott a Száva-mentén, hanem a köves horvát-dalmát területeken elégítik ki őket. A mai Dalmácziában egymásután kerülnek elő a törmelékekből feliratok Tirpimir, Zdeszlav, Branimir, Kreszimir, Szvinimir uralkodásáról, de a Dráva-Szávaközén sohase találok még egy cserepet, egy edényt, egy pénzt se, amely a horvát fejedelmek, királyok neveit mutatná ! 1083-tól 1557-ig százával tudjuk az okleveleket felmutatni arra nézve, hogy más volt Horvátország és más volt a Körös-Varasd-Zágráb vármegyékből álló Szlavónia. Más volt igazságszolgáltatásuk, más volt adózásuk, más volt sokszor a bánjuk, más volt egész történetük. Más volt és nem horvát a Dráva-Szávaközének a nyelve is, sőt a köznép, mint Resetar és Jágics, tehát a legtekintélyesebb szláv nyelvtudósok, megállapítják, még most is más tájszólással él, olyannal, a mely közelebb áll a szlovénhez, mint a horváthoz. Lehet, hogy e különbség a Dráva-Száva közt lakó sziavonok és a Kulpától délre lakó horvátok között már több ezeréves, mert hiszen a szlávok már az V. században két nagy ágra oszolva jelennek meg a történet színpadán. Az egyik ág volt a szklavin (szlavin), a másik az ant. Mivel pedig a Dráva-Száva közt letelepülteket a németek századokon át vendeknek, vindeknek (Windischland), a magyarok pedig tótoknak hívták, ezek inkább az ant ok ágához tartoztak (s az ant szóból eredt más nemzetek ajkán a wend és taut = tót név), a horvátok pedig a szklavin ághoz s azért a tőlük megszállt