Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle 314

314 TÖRTÉNETI IRODALOM. 314' nyek hatását ismerteti, melynek következménye volt, hogy Pesten márczius 15-én kihirdették a 12 pontot, a sajtót tényleg felszabadították, a politikai foglyokat kiszabadították börtönükből, végül megalakították a közcsendi választmányt. Tanulmánya nagyon egyoldalú és erősen irányzatos. Temesvári Hírlap. 1918. 18—22. sz. Radocsay László. A régi és új Temesvár. A városnak a török hódoltság alól való felszabadulása 200 éves fordulója alkalmával tartott felolvasásában visszapillant a város múltjára, a városi magistratus megalakulására, a városi önkormányzat visszaállítására. — 67. sz. Karsz magyar védője. Kmety György a világosi fegyverletétel után Törökországba menekült. 1855-ben a szultán egy anatóliai hadosztály parancsnokságával, Karsz várának megvédésével bízta meg. Később Erzerumba vonult vissza, a hol a harminczezer főnyi orosz sereget teljesen megverte. A szultán a »basa« czímet adományozta neki. 1861-ben Angliába ment, a hol meghalt s ott is temették el. Történeti Szemle. 1918. 1—2. füz. Hóman Bálint folytatja >>A magyar nép neve a középkori latinságban« czímű tanulmányát. Megállapítja, hogy a XI. században hazánkban a magyar nép és királya elnevezésére — a németországi és itáliai latinságból kölcsönzött Ungri és rex Ungrorum, később Ungari és rex Ungarorum mellett — a.z egykorú külföldi irodalomban ily értelemben ismeretlen Pannonii és rex Pannoniorum név és czím is használatban voltak. Királyaink Szent Lászlóig bezárólag hivatalosan is használták ez elnevezéseket. Csak Kálmán korában szorítja azt ki a Hungaria-Ungaria alak. Emellett élt a tudata annak, hogy Pannónia csak a Dunántúl elnevezése. — Miskolczy Gyula >>A kúnok ethnikumához« czím alatt J. Mar-quart »Über das Volkstum der Komanen« cz. munkájának (Abh.. d. k. Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen, Bd. XIII. 1.) eredményeit ismerteti kimerítően, belevonva a magyar szakirodalom idevágó eredményeit is. — Károlyi Árpád »Id. Szögyény-Marich László országbíró emlékiratai« legújabban megjelent harmadik kötetével foglalkozik behatóbban. A kötet különösképen a kibővített birodalmi tanács, az októberi diploma, a februári pátens és az 1861-iki orzzággyűlés feliratával foglalkozik. — Schiff Péter »Lincoln Ábrahám« czímű dolgozatában vázolja a nagy elnök életének és törekvéseinek történetét Lincolnnak 1865-ben bekövetkezett tragikus haláláig. Háttérül megrajzolja a rabszolgakérdés múltját s a két nagy amerikai párt küzdelmeit Lincoln fellépéséig. Elmondja Lincoln életrajzát elnökké történt megválasztásáig s Lincoln törekvéseit még elődjének, Buchanannak kormánya alatt a két nagy párt közötti ellentétek elsimítására, majd kormányra jutását s békítési törekvéseinek folytatását s kudarczait. Legbővebben persze a polgárháborúval foglalkozik s Lincolnnak ebben játszott szerepével. Az Észak győzelmei aztán meghozták a békét, Lincoln elveinek diadalát, melynek azonban sokáig nem örvendhetett. — Tokaji Lajos »A lövészárok Caesar korában« czímmel első sorban Caesar, aztán Hyginus Gromaticus művének felhasználásával a római hadiművészet azon jelenségeit ismerteti, a melyek a mai lövészárok-háborúval állíthatók párhuzamba. — Divéky Adorján »Lengyel alkotmánytörténeti müvek« czím alatt Siemienski, Babier, Kutrzeba munkáit ismerteti, melyek rövid áttekintést adva a szélesebb közönség számára a lengyel alkotmánytörténetről, védeni igyekeznek a régi lengyel intézményeket a történelem szigorú kritikájával szemben. — Az Irodalom rovatban Germanus Gyula, Czirbusz Géza : Anthropogeographia ; Hóman Bálint