Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 308

308 TÖRTÉNETI IRODALOM. 308' Elzászért folytattak, végül a demographia és gazdasági élet szem­pontjaiból vizsgálja, mennyiben jogosultak Francziaországnak Elzászra emelt igényei. — Hetényi Gyula »Régi és új utak a leánynevelés­ben« cz. reflexiók a nőnevelés modern, divatos és örökérvényű jel­szavai körül. — P. Shrotty Pál »A török Riviérán« czímmel egy Kon­stantinápolyból Smyrnába és Ephesosba tett kirándulás kapcsán sűrűn elevenít fel emlékeket a klassikus, byzanczi, török korszakok történetéből, nemkülönben a most folyó háborúból. — A könyv­ismertetések között még leginkább Suppan : Die Donau und, ihre Schiffahrt cz. műve érdekelhet, a melyről Czirbusz Béla dr. számol be. Május. Várdai Béla Zrinyi a költő cz. dolgozatában Zrínyire vonatkozó életrajzi adatokon kívül a költő katholicismusát vizs­gálja s költészetét, nevezetesen a Szigeti veszedelem-et méltatja. — Hadzsega Gyula Az unió lehetőségeiről ír Ukrajnában. — Vay Péter gróf »A világháború keleti harczterein« czímmel első közleményét adja egy útleírásnak, a melyben elég bőven akadunk történelmi vonatkozásokra. Ez első közleményben az örmény fennsík, a Kauká­zus két oldala s az Ararat környékének vidékeit és népeit mutatja be. — Németh Imre »Adatok a nagyszombati egyetemi ifjak életéhez« cz. czikkében főként az egyetem s a város torzsalkodásaihoz s az egyetemi ifjakat ennek folytán ért sérelmekhez nyújt adatokat a XVII. sz. második feléből. — A könyvismertetések között Lukcsics József mond nem épen kedvező kritikát Bossányi Árpád, : A pápai kérvénykönyvek magyar vonatkozású okmányai cz. kiadványának II. kötetéről. — A. L. Szemere Samu : Giordano Bruno cz. mun­káját ismerteti. Közművelődés. 1918. 10. sz. Temesvári János. Egy érdekes informatió 1740-ből. Az orsz. Levéltárban talált s az erdélyi püspöki szék betöltésére vonatkozó 1740. iratokból ama rejtélyt oldja meg, miként jutott báró Klobusiczky Ferencz az erdélyi püspöki székbe, holott az erdélyi udv. kanczellária hármas jelöltjei között elő sem fordul. Külügy-Hadügy. 1918. 1. sz. Gábor Gyula. »Királyért és hazáért.« A m. kir. honvédség félszázados fennállása alkalmából. Visszaemlé­kezés 1868. XL. t.-cz. alapján felállított honvédségről, a törvény­czikk parlamenti tárgyalásáról kivonatosan ; és az első honvéd dandár­gyakorlatról. Magyar Figyelő. 1918. 2. füz. Podhraczky György : Ukránia nemzeti törekvéseit ismerteti. — Gamma : A független Finnország. A finn népnek a világháború alatti függetlenségi törekvéseit vázolja. 3. füz. Pereszlényi Pál : Adatok az ukrán köztársaság történe­téhez. A világháború alatti ukrán-mozgalmak főbb documentumait közli. 4. füz. Bonkáló Sándor : A cholmi kérdés. A lengyel-ukrán határ­ellentéteket igyekszik történeti szempontból megvilágítani. — Rácz Dezső Károly : Anglia és Oroszország. Angliának Oroszországgal szem­ben követett politikáját vázolja az utolsó másfél évszázad alatt. — Bekir Sridki : Az újjáébredő tatárság. A tatár nép szellemi és gazda­sági állapotát ismerteti. — Irinyi Jenő : Szerbek és olaszok. Szerb politikusok nyilatkozataival törekszik a szerb-olasz érdekellentéteket, megvilágítani. — Mezei Ernő : Eötvös Károly. Egyéni jellemét és írói egyéniségét jellemzi. —- Takáts Sándor : Ebergényi László altábor­nagy. A XVIII. századi európai hírű huszártiszt katonai pályafutá­sát jellemzi. — Hollandia és Anglia. A két állam közötti évszázados versengés jellemzése.

Next

/
Thumbnails
Contents