Századok – 1918

Történeti irodalom - Ivić; Aleksa: Izmedju prvog i drugog srpskog ustanka. Ism. Šufflay Milán 302 - Ivić; Aleksa: Austrija prema ustanku Srba pod Milošem Obrenovićem. Ism. Šufflay Milán 302

302 TÖRTÉNETI IRODALOM. 302' ború előtt arra az esetre, hogy ha bajba kerül. Csakis a háború kezdetén és annak folytatásában állott elő ügyvédeként. Sőt már rt)i2-ben kijelentette, hogy meg fogja szállni Belgiumot és az entente cordiale keletkezése után (1906) a belga hadvezetőséggel megegyezett, hogy az esetleges német támadás ellen megszállja Antwerpent. Anglia ettől fogva Belgiumot az ententehoz bilincselte és erre semlegesellenesen kényszerítette, még pedig azzal a föltétellel, hogy ha ebbe nem egyezik bele, akkor Kongót elveszi tőle, sőt még tovább is ment, annyira, hogy mostani állítólagos segélye fejében egyenesen a Kongo bírását kötötte ki magának hadikárpótlásul. Hueber prokátori éleselműséggel s majdnem táblabírói felfogással állítja elénk Anglia mesterkedéseit. Ma elhiszszük neki, mivel minden irányban Anglia politikája látszik megvalósulni, mert útjai megegyeznek Hueber föltevéseivel, eszközeiben pedig sohasem válogatott. Azonban meg kellene hallgatni az ententebeli irodalmat is, mely, sajnos, nálunk oly szigorú zárlat alatt van, hogy hozzájuthatni nem lehet ; nálunk még kevésbbé, mint Németországban. Morvay Győző. Ivic Aleksa : Izmedju prvog i drugog srpskog ustanka (Az első és a második szerb felkelés között, 1813 szeptember—1815 április), Zagreb 1917. Ivic Aleksa: Austrija prema ustanku Srba pod Miloëem Obrenovicem (Ausztria és az Obrenovics-féle szerb felkelés, 1815 márczius—deczember), Zagreb 1917. Különlenyomat a Vjesnik hrvatskoga zem. arkiva 18. (19Г7) kötetéből. A magyar történetírók eddig igen kevés figyelmet szenteltek monarchiánk és szomszédjai között a XIX. század elején való viszonyoknak. Az érdeklődés ezen hiányának az oka talán abban rejlik, hogy az akkori absolut és centralistikus rendszer a magyarságnak a külpolitikai viszonyokra való befolyását majdnem teljesen ki tudta küszöbölni. Pedig ebben az időszakban Magyarország közvetlen szomszédságában messzeható következményekkel járó esemény játszódott le : A szerbek felkeltek a törökök ellen először Petrovics Karagyorgye vezetése alatt s ezen felkelésük lenyomatása után Obrenovics Milos alatt kivívták a szerb herczegséget, a későbbi királyságot. A magyar írók közül egyedül Kállay Béni méltányolta kellőképen a szerb állam feltámadásának a fontosságát. A szerb felkelésről szóló tanulmánya azonban nem terjed ki az Ivics által tárgyalt korig. Azonkívül Ivicsnek szóban forgó két dolgozata új és eddig ismeretlen levéltári anyagon alapul ; jegyzeteiben