Századok – 1918

Történeti irodalom - Hueber; Karl.: Englands Kriegs- und Blutschuld von dem Richterstuhl der Geschichte. Ism. Morvay Győző 297

300 TÖRTÉNETI IRODALOM. 300' 1912-ben 481.170 tonna hajótérséget tartott itt készenlétben. Hogy erre Németország szintén hadiflottát teremt, hogy dreadnoughto­kat épít, az csak a földi béke megrontására szolgál. Nincsen az a lapja, sőt regénye, szépirodalma, mely szolgálatába nem állna annak a jelszónak, hogy a német invasio ellepi majd Angliát. Ezzel tüzeli, ezzel szítja a gyűlöletet a német ellen. Az utolsó policemanig elhat évekre húzódó gyűlölségszítása. Anglia teremti meg az elzáró politikát, ő találja ki a »mili­tarismus« jelszavát, melylyel a socialismus felé hajló világtöbb­ség érzelmeit is a maga részére hódítja. VII. Eduard mint poli­tikai és diplomatiai agitator zarándokolja be Európát (Reval, Spanyolország : Gaeta, Ischl) s arra is ráér, hogy a magyarokat Ausztria és Németország ellen uszítsa (?). Álmatlan éjszakákat okoz neki »Willy játékszere« : a német flotta. (1905.) Lord Grey már Algezirasban az entente-ot teremti és a németek ellen foglal állást. Érdekes, hogy VII. Eduard minden eszközzel azon dol­gozik, hogy Ausztriát Németországtól eltántorítsa s mikor ez Ferencz József elszánt akaratán megtörik, botrányosan viselke­dik Ischlhen (1908 aug. ix.) az osztrák udvarral és a főherczeg­nőkkel szemben. Mindez nyilt diplomatiai campagnenak látszanék s ezzel az angol moral meg volna mentve, hogyha ezalatt Berlin­ben és másutt német földön nem nyilvánítaná az angol machi­natio a némethez szító álrokonszenvét. (Angol újságírók látoga­tása Berlinben. Haldane szerepe. VII. Eduard Berlinben 1909). Mindezeket a mesterkedéseket azonban belga (Legheit párisi, Greindl báró berlini, Lalaing, később de Cartier londoni consul, Beyens báró actái, Guillaume báró Párisban) részről (1907) átlát­ják és kormányaikat figyelmeztetik.1 Bosznia és Herczegovina annectálása, a Bagdad-vasút (1910), a vlissingeni erődítmények (1911) még a búr háború sympathiáinál is erőszakosabb hullámo­kat vertek Angliában és már-már a háború küszöbére hajtották az entente-ot. 1903 óta Francziaországban az »Éljen Krüger, Le Chamber­lainnel« jelszót fölváltotta az »Éljen VII. Eduard«. Később Poin­caré elnöksége egyenlővé vált a »C'est la guerre« jelszóval és a revanchesal. Anglia Oroszországgal szövetkezik. Olyan jelszók mint »Kairo—Kapváros« »Calcutta-London«, »Konstantinápolyba Berlinen visz át az út«, »Anglia határa nem a csatorna, hanem a Maas-vonal«, »Antwerpen Anglia kikötője«, »Calais Anglia híd­fője« mind az angol diplomatiában, mind a franczia revanchierek fejében megkövesedtek és ki nem irthatok. Ezekhez csatlakoztak 1 Belgische Aktenstücke, 1905—1914. Herausg. vom Auswärti­gen Amt. Berlin.

Next

/
Thumbnails
Contents