Századok – 1918

Történeti irodalom - Hueber; Karl.: Englands Kriegs- und Blutschuld von dem Richterstuhl der Geschichte. Ism. Morvay Győző 297

TÖRTÉNETI IRODALOM. 297' Francis Delaisi : Der kommende Krieg. Ubersetzung von La Guerre qui vient. Erschienen in Paris im Mai 1911. 89. bis 93-Tausend. Berlin 1918. Verlag. E. S. Mittler und Sohn. Karl Hueber: Englands Kriegs- und Blutschuld vor dem Richterstuhl der Geschichte. Tatsachen und Akten. Herausgegeben von —. Verlag und Druck von T. P. Bachem. Köln 1917-Két ellenkező pólusról érkezett műről van szó, mely szorosan összefügg egymással. Az egyik franczia, a másik német, az egyik a háború előtt (191Г), a másik most (1917) íródott. Mindkettő egyező véleményen van a háború okaira nézve és Angliát állítja a világtörténelem ítélőszéke elé. Amott a franczia socialismus kel támadásra, emitt a nagyon is poroszos militarismus szemszögéből ítélkezik. Mindkettő történeti mű. Nem ephemer, mert fogják sok ideig idézni és emlegetni. A történeti jelen ismeretével, mint ítélő bíró tör pálczát Anglia önös diploma tiáján. Mindkettő a kútfő pragmatikus erejével hat és a német író nagy kedvteléssel és védő tanuul hívja fel a socialista francziát. I. Francis Delaisi a »La guerre sociale« folyóirat szerkesztője. Értekezését ma olvasva, sokak előtt apokryphnak látszik, mert az eredetihez nem lehet hozzáférkőzni és mert német leleménynek is minősíthető, de ámbár a laikus ilyennek is hiszi, mégis meggyőző és mint profetiás mű, nagyon actualis, mert az eleven kútforrásoknál ülve, már 1911-ben előre láthatta a fejleményeket és érezhette a most folyó háborúnak okait és alakulásait. Központja Francziaország, Delcassé és Poincaré politikája, melyből látomásszerűleg tudja meghatározni a háború okát, czélját, sőt egyes étappejait. (Antwerpen.) A távoli Keletre, Anglia tulajdonképeni czéljára nem tér át és Oroszország széthullására, mire 191 i-ben még álomban sem gondolhatott senkisem — nem tér ki rövid és tartalomdús fejtegetése. Nézetem szerint minden színes háborús könyvnél mellőzhetetlen ez a rövid, semmi bőbeszédűségtől sem áradó, csak kizárólag történeti adatokból összeállított füzet. Nem azért, mivel a hozzánk közelebb álló német pedanteria most kiásta, hanem mivel majdnem törvényszövegű pontossággal világosan megjelöli azokat a politikai üzelmeket és energiákat, melyek a háboríit fölidézték. Tenyéren fekvő igazságokat derít föl és nem kalandozik diplomatiás tekervények odúiban, mire a német gondolkodás annyira kapható. Majdnem divinatorikus éleslátással és prófétai lélekkel látja hazájának sorsát és ezt a rideg valóságnak számaival, mintegy mathematikailag tudja meghatározni. Nem kiméli Németország diplomatiáját sem, nem II. Vilmos törekvéseit, de mégis talál mentő szót