Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

TESSEDIK SÁMUEL KÖZGAZDASÁGI TÖREKVÉSEI. 275 azon az iskolásgyermekek mint énekkar szerepeljenek. Ez a szigorúság az élet élvezeteivel szemben hallei tartózkodásának tudható be, hol a XVIII. század közepe táján, Zinzendorftól megreformált pietisták puritán életet követeltek a lakosságtól, de a mellett sok humánus intézményt alapítottak s nagy jólétet teremtettek a városban. Tessedik azonban talán még túltett rajtuk s Kálvin haragjával üldözte a világi hiúságokat. Azt kívánta, hogy a polgárok állandóan figyeljék egymást, hogy hogyan élnek, mit csinálnak s ha valami gyanúsat látnak, azonnal jelentsék a községházán. Ilyen kémrendszert nálunk szerencsére nem lehetett meghonosítani. Minden javaslata végén ott volt a büntető paragraphus : »a kik pedig ez ellen vétenek, személyválogatás nélkül ítéltessenek három napi közmunkára« és így tovább. Efféle dolgok rontották a hangulatot s hamar akadt, a ki a durczáskodók élére állott és pedig Boczko Dániel szarvasi lelkésztársa személyében, a ki maga is foglalkozott paedagogiával, tanügyi újításokkal, de a classikus nevelés híve volt.1 Megindult a hajsza Tessedik ellen. Csúfneveket kapott, Boczkó a predikatiós székről beszélt ellene s Tessedik annyira lenézte őket, hogy nem is védekezett. Erre a község bevádolta a felettes egyházi hatóságnál, hogy papi hivatalát elhanyagolja, földet túr és selyemgyártással foglalkozik. A kirendelt bizottság Tessediknek adott elégtételt, de ez sem csendesítette le a kedélyeket. Ellenségei keresztülvitték, hogy 1796-ban a város megvonja tőle támogatását. A tanfelügyelőséget kivették kezéből s egy Belopotoczky nevű vargára bízták, a ki működését azzal kezdte, hogy a Tessediktől bevezetett egészségtant mint erkölcstelen tárgyat kiküszöböltette s behozta helyette a mythologiát. Tessedik visszavonult, bezárta intézetét s noha most három és fél évi stagnálás következett, még sem adott fel minden reményt ; s úgy látszott nem alaptalanul. 'Tudniillik, már régebben folytak tárgyalások a kamarával, hogy Szarvas városa áldozataiért kárpótlást nyerjen, hogy Tessedik kertjét kincstári területen rendezzék be. Eredménye nem lett ennek az actiónak sem, mert a kiküldött bizottságok által javasolt területet a kamara sohasem fogadta el, hanem olyan puszták esetleges vagy részben való átengedéséről beszélt (Kispereg, Székesegyház, Pitaros), melyekről-1 Boczkó kezdeményezésére építették a mezőberényi, illetve később szarvasi gymnasiumot. 18*