Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

270 SZEN'ICZEY VILMA. az egyes iparágak ismertetését, hogy a gyermekek így talán kedvet kapnak valamilyen mesterséghez. Beszerezte saját költségén az ehhez szükséges eszközöket és gépeket. Volt az intézetben gyalu- és esztergapad, rokka, szövőszék, kender-és gyapjufésülő, vegyi kísérletekhez szükséges üstök és ígv tovább. Fáradozásai nem voltak hasztalanok. A selyemtermesztés terén 12 mázsa selymet produkált, mit á növendékek, felesége vezetésével, megfontak s Pestre, Budára, Nagyváradra és Békéscsabára szállítottak feldolgozás végett. Az 1794/95. évi nagy szárazság idején, hogy az éhező népnek munkát adjon, Beszterczéről hozatott egy mestert és gyapjufonót s szövőt rendezett be az intézetben. 43 mázsa és 94 font gyapjút dolgoztak fel szövőszékein 728 rőfnyi szövetté, mely munka mellett 428 felnőtt és gyermek kapott alkalmazást. A szarvasiak azonban, a mint a szükség elmúlt, ott hagyták a gyapjufonót s hamarosan végleg el is felejtették. Tessedik felesége kenyérsütésre és pálinkafőzésre használta a burgonyát s így 300 forintot vett be annyiból, a mi egy holdon termett. Sárgarépából czukrot és szirupot főzött s azzal látta el házi szükségletét. Abban az időben ez nagy dolog volt nálunk, mert csak a külföldi nádczukrot ismerték. A répából készült czukor nagy jelentőségét még Tessedik sem sejtette, ő csak háziipari czikknek szánta, a mivel a fölösleges kiadásoktól megkímélheti magát. Nagy eredmény volt, hogy fia és az egyik gyakornok pár óra alatt sziksóból szódát főzött, melyet analizálás végett felküldtek egy pesti vegyészhez, a kitől nagyon kedvező választ nyertek. Hogy ilyen dolgokban Tessedik nem volt járatlan, bizonyítja, hogy 1798 április 3-án elnyerte a jenai mineralogiai tudós társaság diplomáját. Ezek az eredmények imponáltak az embereknek. A köznép lassanként átvitte Tessedikre mindazokat a meséket, a mik Hatvani professorról keringtek. Két emberöltővel később is az a hír j árta róla, hogy árvizet csinált a szobájában, olyat, hogy nem lehetett rajta átmenni, vagy télidején televarázsolta szobája falát felfutó uborkával s ha valaki le akarta szakítani, a saját orrát fogta meg.1 Tizenegy éve működött már Tessedik, mikor a szarvasi tanács elhatározta, hogy a gazdasági iskolát összekötik nyilvános iskolájukkal. Ebben az időben Tessedik német-1 Melich János dr. úr szíves közlése alapján.