Századok – 1918
Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257
264 SZEN'ICZEY VILMA. szertárat, mint a hogy régebben az evangelikus lelkészházaknál szokásban volt.1 Foglalkozzék gazdasággal, hogy a hasznos újításokat birtokain bevezetve, jó példával járjon elő. Figyelje meg a népet, prédikálja ki babonaságait. Felsőbb hatóságok új rendeleteit magyarázza meg a szószékről. Ilyennek kívánta Tessedik az igazi lelkészt s ilyen volt ő maga is. A helybeli pap vagy tanító, ha momentán segíthet is a betegen, mégsem gyógyíthat. Hogy minden beteg orvosi kezelésben részesülhessen, szaporítani kellene a vármegyei orvosokat. Állatorvosról is kellene gondoskodni, mert az fogja az emberorvost a bizalmatlan paraszt házába bevezetni, mivel a földmíves hamarabb hív doktort a lovához, mint a feleségéhez. Gyógyszertárak ne csak a városokban legyenek, hanem falun is tartsanak a községházán kötözőszereket és egyéb szükséges holmit. Községi pénzen tartson a falu bábasszonyt. Abban az időben nagyon sok volt a koldus, elhagyatott beteg Szarvason s vidékén. Ezek számára Tessedik kórházat és szegényházat akart alapítani. A berendezéshez szükséges költségeket a büntetésekből befolyó összegek, ingatlanok eladásánál levont százalék s közadakozásból nyert pénz képezte volna. Tessedik hozzá is látott, hogy tervét keresztülvigye, de mihelyt egy kis tőke gyűlt össze, a szarvasi tanács szétosztatta a szegények között, vagy máshová fordította, úgy hogy Tessedik életében mind a két terv, csak kegyes szándék maradt. Pedig Tessedik úgy tervezte, hogy a szegényház lakói ne töltsék tétlenül az időt, hanem gazdálkodjanak istállózással hizlalt marhával, melynek ellátása nem igényel nagy testi erőt, úgy hogy öregek is alkalmasak hozzá. Vagy tenyészszenek baromfit s ezek árából, meg időnként hatósági felügyelet alatt rendezett gyűjtésből, fedezzék szükségleteiket. Dologházat is akart létesíteni,, afféle modern börtönt, a hol a becsukott csavargókat, korhelyeket nem hagyják tétlenül és gondosan elkülönítik, ne hogy egymást még jobban elrontsák. A »jól rendbeszedett falut« még más helyes intézményekkel is akarta védelmezni. Kidolgozta a falusi rendőrség tervezetét. Az áttekinthetőség kedvéért azt követelte, hogy számozzák meg a házakat s a helység kovácsa ugyan azt a 1 Tessedik második felesége, Lissovinyi Karolin, br. Hellenbach Zsuzsanna udvarában nevelkedett s ott elsajátította a betegápolást, házigyógyszerek készítését, melyet Szarvason folytatva, gyógyfüveivel sok betegnek adta vissza egészségét.