Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

258 SZEN'ICZEY VILMA. Kassát, Lőcsét, Eperjest, Késmárkot, majd Körmöczön és Selmeczbányán át visszatért Pozsonyba. Innét indult 1763-ban az evangélikus theologusoknál szokásos külföldi tanulmányútra. Megfordult Németország főbb helyein. Felkereste Jénát, Lipcsét, Hallét és Berlint. Megfigyelte ezen városok helyes felépítését, az emeletes házakat, az egyenes, kövezett, fákkal beültetett utczákat, kanálisokat. Es a mellett, hogy szorgalmasan látogatta az egyetemet, hallgatott theologiát, philosophiát, természet- és orvostudományokat, behatóan foglalkozott anatómiával, mégis jutott ideje arra, hogy felkeresse az iparosokat, kereskedőket, gyárakat, művészeket s minden irányban gyakorlati tapasztalatokat szerezzen. Majd megismerkedett a közgazdasági irodalom akkori termékeivel, s ezek befolyása döntötte el későbbi működésének irányát. Ugyanis a XVIII. század közepe felé az addig uralkodó merkantilismus és ausztriai cameralismus mellett egy új áramlat ütötte fel fejét, a mely nem a nemeséreznek az országba való beözönlésében látta a jólét alapjait, hanem a földnek termékenységében és megművelésében s az ipar nagyarányú produktióiban. Ez volt az úgynevezett physiokratismus, mely tulaj donkép csak előkészítette a talajt a hatvanas évek körül fellépő Smith Ádám számára, ki a gazdasági élet fellendülését a munkaerőre s a munkásra alapította. Tessedik, mint müveiből kitetszik, inkább a physiokratismus felé hajlott, de hatott rá a merkantilismust és physiokratismust egyesítő Sonnenfells is, kinek értekezéseit Tessedik sokszor emlegeti. Smith felfogását nem nagyon ismerhette, noha van köztük sok rokon vonás. Az állam vagyonosodását Tessedik is a munkás, illetve a paraszt egyéni képzettségében, teljesítőképességében és actioszabadságában látta. Ebből kifolyólag kívánta a jobbágyterhek könnyítését ; de ezt csak elrejtve, szelid óhajtás alakjában találjuk munkáiban, mert politikába vágó dolgokba nem avatkozott. Érthető ! Hisz nem volt nemes ember. Smithre emlékeztet az is, hogy újításai keresztülviteléhez eddig fel nem használt munkaerőt is keresett : a nőkét és gyermekekét. Eme szellemi vonatkozások révén tanulmányévein túl is összeköttetésben maradt a külfölddel. Levelezett a jénai >>Mineralogiai Társaság«-gal. Czikkei jelentek meg jónevű német folyóiratokban, sőt 1790-ben újból tett egy hosszabb külföldi utazást, melyre feleségét és legidősebb fiát is magával vitte. Kettős czéljuk volt ez alkalommal. Először Pozso-