Századok – 1918

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Még egyszer 1848 történetéből 243

248 ANGYAL DÁVID. tette ugyan, de bár maga közölte, elmulasztotta kimelni valódi jelentőségét. Különben szolgálhatok új anyaggal is. Az Országos Levéltárban megtalálható a magyar udvari kanczellária már­czius 18-iki ülésének rövid jegyzőkönyve. Említve van ebben Zsedényi referens jelentése arról, hogy a nádor Batthyány­nak 17-iki kinevezését közölte a kanczelláriával. A kan­czellária azt válaszolja a nádornak, hogy a kinevezés királyi megerősítését (a 18-ikit) tudatni fogja a helytartótanácscsal.1 A jegyzőkönyv tanúsága szerint a kanczellária a nádori kinevezést törvényes eljárásnak fogta fel s annak királyi megerősítését továbbította az illetékes hatóságnak. Azon­kívül ez a jegyzőkönyv az alkanczellár felfogásáról is döntő bizonyítékot szolgáltat. Friedjung ugyanis azt állította könyvében, hogy az alkanczellár jól ismerte a nádor ön­kényes eljárását, de kíméletből a nádor iránt elhallgatta azt. Az alkanczellár felfogását bizonyítja továbbá az április 5-iki írásbeli jelentés is, melyet a ministerelnöknek a minis­terium kinevezésére vonatkozó felterjesztéséről szerkesztett.2 E jelentésében írja Szőgyény : »Miután Felséged a magyar rendeknek egy felelős magyar ministeriumot megígérni és gróf Batthyány megbízását egy ilyennek megalakításával megerősíteni a legkegyelmesebben méltóztatott« . . . E so­rokból világos, hogy Batthyány megbízatását Szőgyény fel­fogása szerint a király jóváhagyta. Az alkanczellár jelentése alapján kinevezte a király a ministereket, de Batthyány nélkül, mert az ő nádori kinevezését a király jogilag érvé­nyesnek tekintette, mivel királyi megbízása alapján történt. Az első forradalmi lépést rendesen azért szokás meg­tenni, hogy a második következzék utána. Friedjung elő­adásából azt kellett következtetnem, hogy az ő felfogása szerint Batthyány és a főherceg a második lépést is meg­tették. Ismeretes ugyanis, hogy Batthyány a ministerjelöltek névsorát márczius 23 án bejelentette a főrendiháznak és a jelöltek közül Szemerét és Klauzált a rend fenntartása végett Pestre küldötte. Erről az ügyről Friedjung így írt : >>Űj meg­lepetés következett (márczius 18. után). Mert a főherczeg, a nélkül, hogy Bécsben kérdezősködött volna, Batthyányi felhatalmazta, hogy néhány pártfelét, noha megint csak ideiglenesen, ministertársainak nevezze ki.« >>Pedig« így írja 1 4575/2 73 : S. Serenitas. C. R. ope praesidialium circa teno­rom dimissi hoc in objecto sub N04576. 1848. Rescripti Regii ad Con­silium Locumtenentiale edocebitur. 2 Országos Levéltár. 176. p. p. 1848.

Next

/
Thumbnails
Contents