Századok – 1918

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Még egyszer 1848 történetéből 243

244 ANGYAL DÁVID. István főherczeg márczius 16-án délelőtt adta át a fogalmazványt az alkanczellárnak Bécsben azzal a megjegyzéssel, hogy vissza nem térhet Pozsonyba, ha az átadott iratból nem lesz királyi kézirat. Ha ő Felsége — mondotta továbbá — abban a helyzetben van, hogy visszautasíthatja a magyar rendek kívánságait, ő hajlandó lemondani hivataláról és mint egyszerű tábornok szívesen szolgál ott, a hová ő Felsége rendeli. Szőgyény a magyar fogalmazványt sietve fordította le németre és azt előterjesztette a márczius ió-iki állami conferentián, mely déli 12 órakor kezdett tanácskozni. Mozgalmasak voltak a tárgyalások, félbe is szakadtak és későn este azzal az egyhangú határozattal végződtek, hogy ajánlani kell a leirat kibocsátását ő Felségének, a mi az alkanczellár szavai szerint annyit jelentett, mintha a király már elfogadta volna a conferentia határozatait. A conferentia befejezése után Szőgyénynek illetékes helyről meghagyták, hogy állapítsa meg a királyi kézirat szövegét a pozsonyi fogalmazvány alapján. Szőgyény és barátja, báró Jósika Sámuel, az erdélyi kanczellár, még a 17-ikére virradó éjjelen alaposan elvégezték a reájuk bízott feladatot. A fogalmazványt megrövidítették néhány helynek kihagyásával és új sorokat is igtattak a szövegbe. Kitörölték például a következő sorokat is : »Tudatjuk kedvességeddel, hogy egy alkotmányos, felelős és független magyar ministeriumnak megalakításával megbíztuk a mi kedvelt hívünket gróf Batthyány Lajost.« Ily irányú változtatások által keletkezett a pozsonyi fogalmazványból a történetben ismeretes 1848 márczius 17-iki királyi kézirat.1 És vájjon mi történt, mikor a kéziratot átadták a nádornak ? Friedjung erről így ír: »A nádor visszatért Pozsonyba, kijelentette, hogy a magyar ministerium felállítását a király elfogadta és egyszerűen kinevezte annak elnökévé gróf Batthyány Lajost. À mozgalom vezetői eltántorítják a gyönge embert, felhasználják arra, hogy a hatalmat magukhoz ragadják és a főherczeg a nélkül, hogy megvárta volna a birodalmi és az országos hatalom köreinek tervbe vett kiegyenlítését, egy ministerelnök kinevezésével bevégzett tényt teremt.« Nem ; nem így történt ! A nádor nem is ment vissza Pozsonyba 17-én, hanem 1 Szeremlei Samu (Magyarország Krónikája az 1848 és 1849. évi forradalom idejéről I. 42. 1.) jól mondja, hogy a kir. kéziratnak ingadozó és határozatlan szerkezete feltűnő. A fent érintett körülmények megmagyarázzák a szerkezetnek e feltűnő sajátságait.