Századok – 1918

Tárcza - –: Demkó Kálmán † 219

220 TÁRCZA. a honnan azonban már a következő évben Lőcsére helyezték át. Itt élte át munkás életének java éveit, mint tanár, majd igazgató. A Szepesség nagy históriai múltja és Lőcse város gazdag levéltára mindig újabb és újabb kérdésekkel foglalkoztatták. Egymás után jelentek meg apróbb és nagyobb közlései és földolgozásai a Századokban és a Történelmi Tárban. Közben rendezte Lőcse városának a XVI-i к századtól kezdve becses anyagban igen gazdag levéltárát s bejárva a többi szepesi levéltárt is, arra a meggyőződésre jutott, hogy e gazdag anyaggal szemben szinte tehetetlen, hogy még a helyi levéltárak anyagának föltárásához és földolgozásához is szervezett munkára van szükség. így vetette föl a Szepesmegyei Történelmi Társulat alakításának gondolatát. A Társulat 1883-ban létre is jött, ma vidéki társulataink legelőkelőbbike, a mely komoly, tudományos színvonalon álló folyóiratának és kiadványainak egész sorával dicsekedhetik. Ez az egyesület a millennium alkalmában a Szepesség történetét több monographiában dolgozta föl, a melyek közül Lőcse város történetét maga Demkó írta, a város művelődési viszonyainak pompás képét nyújtva. Általában a művelődési vonatkozások vonzották. Ez irányú munkásságából kiemeljük »Polgári családélet és háztartás Lőcsén a XVI—XVII. században« (1882), »Lőcsének erődítése és védelmi rendszere« (1884), »Magyar-cseh confoederatio és a besztercebányai országgyűlés 1620-ban« (1889), »Szepesvármegye levéltárai« (1889) cz. dolgozatait és a szepesszombati krónikáról írt forrástanulmányát (1891). összefoglaló értéke volt a Magyar Tudományos Akadémia történeti értekezései során megjelent »A szepesi jog« (1891) cz. jogtörténeti tanulmányának. A kilenczvenes évek voltak különben írói pályájának legtermékenyebb esztendei. Akkor írta »A magyar orvosi rend története« cz. művét is, a melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének központi választmánya a Póor Imre-féle 100 aranyos jutalommal tüntetett ki (megjelent 1894). Kutatásai akkor már túlterjedtek a Szepesség határain és különösen a felsőmagyarországi városok anyagát ölelték fel. így jött létre egyik legbecsesebb alkotása, az Akadémia által kiadott ьА felsőmagyarországi városok életéről а XVI—XVII. században« (1890) czímű munkája. A mikor később a főváros egyik nagy főgymnasiumának igazgatására Budapestre került, ások administra -tionalis munka egy időre elvonta történeti tanulmányaitól. Nyugalomba vonulva azonban, visszatért a felsőmagyarországi városok történetéhez s azoknak különösen hadtörténeti vonatkozásaival foglalkozott. E munkálkodásának eredményeit : »Országos concriptio és az állandó katonaság téli elszállásolása 171g—1720-ra« (1913), »Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. század-