Századok – 1918
Tárcza - Zoványi Jenő: Czeglédi Ferencz életrajzi adatairól 208
212 TÁRCZA. levő, vagy emlékezetében élő concret adatra támaszkodva állapította meg. Minthogy pedig Miskolczi minden bizonynyal mint pataki tanuló láthatta ekkor Czeglédit, föltehető és ekkorról el is fogadható, hogyha egyáltalában volt pataki plébános, épen ebben a tájban lehetett az. Csakhogy 1584 után mégis elment nemsokára Czeglédi Patakról, miként ezt Fegyverneki Izsák »Enchiridion«jának 1586 márczius elsején keltezett és Ecsedi Báthory Istvánhoz intézett ajánlólevele nyilván bizonyítja. Ebben ugyanis Fegyverneki egyebek között azért is magasztalja Báthoryt, hogy a jeles képzettségű, feddhetetlen életű, érett ítéletű, nagy bölcseségű és több más kiválósággal ellátott nagy theologust, Czeglédi Ferenczet udvari papjául és legbensőbb tanácsadójául választotta ki.1 Ez körülbelül kevéssel azelőtt, úgy 1585 vége felé történhetett, és könnyen lehetséges, hogy a Sárospatakra akkor készülő ifjú tanár részére az onnan Báthoryhoz távozó tekintélyes esperes eszközölte ki mind a tanári alkalmaztatást, mind pedig könyve kiadásához a magasrangú és roppant buzgóságú főúr2 támogatását. Hogy Czeglédi valósággal volt papja Báthorynak, azt az utóbbi maga is megemlíti végrendeletében, elmondván, hogy »az szegény Czeglédi Ferencz uram prédikátorom hagyott vala az ecsedi eklézsiának könyveket sokat«.3 A régi állítás szerint épen Ecseden volt a Báthoryak udvari papja Czeglédi, ám ez semmi módon nem férvén össze zempléni esperesi tisztével, a róla írók akként egyeztették e kettőt, hogy az esperességét megelőző időre, tehát még a hatvanas évek elejére tették ecsedi predikátorkodását. Csakhogy ekkor 1 I 586-iki I. kiadás B. levelén, Heidelbergbcn keltezve, a hova — úgy látszik — még nem jutott el a nagyhírű Paksi Mihálynak Szepsiben 1585 márczius 2-án, tehát majdnem egy esztendővel az előtt (Erdélyi Történelmi Adatok III. 23., a Szepsi Laczkó Máté krónikája szerint) történt halálának a híre, mert ennek fölemlítése nélkül hálálkodott a következő sorokban Báthorynak azért, hogy nagy fizetéssel adott állást egyik birtokán (t. i. Szepsiben) Paksinak. г Neki köszönheti első sorban a vizsolyi biblia is a megjelenését ; buzgó pártfogója volt a debreczeni kollégiumnak is ; egy értekezése a szentháromságról, egy a praedestinatióról, meg nagyszámú vallásos fohászkodása és elmélkedése (a miket irodalomtörténetíróink egészen helytelenül zsoltároknak emlegetnek), valamint hosszas theologiai fejtegetéseket is tartalmazó végrendelete pedig az akkori thcologiai irodalomnak a legjelesebbjei közé avatja. 3 A Századok 1890. évi folyamában csak kivonatosan ismertetett végrendeletének az országos levéltárban őrzött eredetijéből a szószerinti szöveg.
