Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelvőr - 204

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 204 tak rájuk befolyást ; de figyelmen kívül hagyja azt is, hogy az épen egy esztendővel előbb készült ellenzéki nyilatkozatban benn volt az »úrbéri viszonyok kárpótlás melletti megváltása statusintézkedés útján«. Az 1848. évi örökváltsági törvény tehát az ellenzéki programm diadala s nem a »parasztforradalom« rémképe előtti meghunyászkodás volt. 2. sz. Ismerteti Below Georgnak »Die deutsche Geschichtsschreibung von den Befreiungskriegen bis zu unseren Tagen« czímű munkáját. Irodalomtörténet. 1918. január-február. Zsigmond Ferencz : A szabadságharcz hatása Jókai írói egyéniségére. A szabadságharcz előtt Jókai romantikus volt divatból, a szabadságharcz után romantikus maradt a nagyszerű élettapasztalatok hatása alatt, melyeket képzelete a hit kifogyhatatlan energiájává dolgozott át, a magyar nemzet nagyrahivatottságába vetett hit élő erejévé. Romanticismusa még azt is diktálta neki, hogy a magánélet nem elegendő magában a szemléletgyüjtésre, hanem az igazi írónak ki kell lépnie a közélet változatos küzdőterére. — Váczy János : Dézsi Lajos, B. Jósika Miklós. Ismertetés. Dézsi műve az átlagos becsű munkák közé tartozik ; esztétikai és irodalomtörténeti fejtegetései néhol egy kissé sekélyesek és felfogásában kevés eredetiség van. Az életrajzi rész azonban sikerült. Irodalomtörténeti Közlemények. 1918. I. Tolnai Vilmos : Katona József és Fessier. Forráskritikai tanulmány ; a felölelt mozzanatok : a Micz bán-epizód, a thüringiai követség, Tiborcz megsebesülése, a Jegyzés. —- Perényi József : Aranka György magyar nyelvművelő társasága. A kolozsvári kath. lyceumi könyvtár emlékeinek részletes ismertetése. Közli a felhívó körlevelet és a jegyzőkönyvek számos részletét. Az első gyűlés 1793 decz. 3-án volt, 1800 június 23,-áról van az utolsó jegyzőkönyv. Ismerteti a társaság kiadványait, a hatást, melyet keltettek és az Aranka Györgyhöz a társaság ügyében intézett gazdag levélanyagot. — Dézsi Lajos : Adalékok b. Jósika M. életrajzához. A biographiában felhasznált kiadatlan források közül idősb B. Jósika M. végrendeletét, a válóperben hozott ítéletet és a válóperi szerződést közli. — Gragger Róbert : Kazinczy iskolai inspektorságához közöl két iratot az iglói ev. egyház colligatumaiból. — Iványi Béla : Irodalomtörténeti levelek a gr. Teleki-család gyömröi levéltárából. Közlés. Komáromi Hírlap. 1918. 8. sz. Mados György : Béke a lántsatörö magyarok és medvebörös oroszok közt Breszt-Litovszkban. Idő Kr. u. 889. Innocentius krónikás és Szekér Joakim munkája alapján elmondja a 889-ben Breszt-Litovszkban kötött békét. Kőszeg és Vidéke. 1918. 8. sz. a. j. : Királylátogatás 1818-ban. I. Ferencz király és neje Kőszegen való tartózkodását írja a városi jegyzőkönyvek alapján. Magyar Nyelv. 1918. 1—2. sz. Pais Dezső : Sukoró helynevet magyarázza. — Jakubovich Emil kimutatja, hogy az oklevelekben előforduló Vygor a mai fehérmegyei Igar puszta nevével azonos. — Wesselényi nádor levele 1663-ból, melyet Érsekújvár veszedelmekor Liptó vármegyéhez intézett. Magyar Nyelvőr. 1918. 1—2. sz. Réthei Prikkel Marián : A tárogató síp. Nem a török síp átvétele, hanem eredeti magyar hangszer. Magyar Figyelő. 1918. 1. sz. Körösi Sándor : Az Áfium és Busbeck. Gróf Zrínyi Miklósnak »Az Török Áfium elleni orvosság« és Busbecknek »Exclamatio sive de re militari contra Turcam instituenda consilium« czímű munkái közötti vonatkozásokat fedezett fel és közölt