Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Egyetemes Philologiai Közlöny - 201

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 201 fejlődésében több adatot vet elénk. A közös ügyek megválasztásában a közös és együttes védelmi kötelezettség szempontja volt Deák irányítója, de már a kereskedelmi képviseltetésre és nemzetközi szerződésekre vonatkozó rendelkezés sem illeszthető e szempont közös ügyei közé. — Császár Elemér : Szontagh Gusztáv kritikai munkássága. Részletes ismertető áttekintés. — D. : Rodin. Összefoglaló nekrológ. — n—y. ismerteti Berzeviczy Albert könyvét (Délen). Február. Berzeviczy Aurél : Széchenyi és a közművelődés. Széchenyinek a minél szélesebb körű közművelődésnek előmozdítására irányuló törekvése nemcsak általános politikai felfogásából és világnézetéből, hanem különösen politikájának fejlesztő, nemzeti jellegéből következik. Első megnyilatkozása az Akadémia megalapítása ; további útjai : a főváros kifejlesztése és az irodalom megbecsülése. Nyilatkozatai közül az ifjúság nevelésének, a közszellem kifejlesztésének, a művészetnek kérdései szerepelnek ; politikáját ebből a szempontból is kidomborítja a Pesti Hírlappal folytatott vita. — Balogh Artúr : A dualismus fejlődése. A közös ügyekről szóló törvény a két ország egyenjogúságának összes következményeit nem vonja le, azt a későbbi fejlődés feladatául hagyja hátra. Kiegészítésül két intézkedés járult írott jogszabály alapján hozzá : a közös legfőbb számvevőszék létesítése és Bosznia közigazgatásának szervezete. Fenyegető veszélybe sodorta a 67.-i rendezést a csehek akcziója Potocki, még inkább Hohenwart alatt. A törvény változtatása nélkül is fejlődött a dualismus ; stadiumai : 1868-ban az uralkodó czímének a megállapítása, 1893-ban az udvari szolgálat rendezése, 1895-ben a közös külügyminiszter czímének megszabása ; mindinkább elismerést nyer az önálló külügyek létezése, miről az 1902-i bruxellesi czukor-egyezmény és a dunai halászatra vonatkozó romániai szerződés (1903) tanúskodnak. A hadseregre vonatkozó fejlesztés : a császári-királyi czím, a tartalékos tiszti vizsga nyelve, a közös czímer megállapítása (1915). A dualistikus intézmények sem mentek át alakuláson. Nem hozta meg az idő a birodalom két állama között a megértést és testvéribb hangulatot : ennek egyik oka Ausztria szláv elemeinek politikai törekvése, másik a gazdasági kérdésekben állandóan felmerülő ellentétek. — Angyal Dávid : Kónyi Manó. Nekrológ, Kónyi munkásságának érdekes áttekintése. — Kern Aurél : Jelentés az 1917. évi Gregussjutalom tárgyában. Az első zenészeti évkort (1911—1916) tekinti át. Dunántúli Protestáns Lap. 1918. évfolyam. 1—2. szám. Dr. Körös Endre : »Tompa, a nemzeti költő.« Tompát a nemzet költőjévé a szabadságharcz bukása tette. A hitében és reménységében megcsalatkozott nemzet dalnoka, bátorítója, vigasztalója ő a megpróbáltatások két szomorú évtizede alatt. A tanulmány Tompa költészetének ezt az oldalát mutatja be és méltányolja nagy melegséggel. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1917. IX—X. f. Németh Gyula : Thomsen a nagyszentmiklósi kincs feliratairól. Supka és Mészáros megfejtését önkényesnek és alaptalannak mondja ; a Sebestyén-féle módszer »willkürlichste Zusammenstellung von Buchstabenformen«. Thomsen az egyik edény görög betűs feliratát megfejtette ; ennek értelme körülbelül ez : Boila zsupán fejezte be ezt az ivóedényt s Butául zsupán tette alkalmassá a felakasztásra. A kincs valószínűleg a bolgártörökök emléke. — Horváth János : Schöpf lin A ladár, Magyar írók. Schöpflin könyvének ismertetéséül elemzi kritikai irányát. — Vargha Dámján ismerteti Gondán Felicián füzetét (A középkori magyar pálos-rend és nyelvemlékei.) — h. : A Toldi monda alaprétege cz. Bán Aladár feltevéseit dönti meg.