Századok – 1918

Történeti irodalom - Yolland; B. Arthur: Hungary. The Nations’ Histories. Ism. Pozsgay Rezső 172

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 174 temünk van. Mátyás a renaissance és humanismus nagy pártfogója. A jelenben pedig emberbaráti intézményeink, az egyetemmel kapcsolatos kórházaink egy színvonalon állanak a világ bármely hasonló intézményeivel. (303. 1.) A fejezetek végén rövid összefoglalásban adja és jól sikerült illustratiókkal be is mutatja az egyes korok kiválóbb ipari és építészeti műemlékeit. Mintha csak arra számítana, hogy az érdeklődők a várva-várt békésebb korban személyesen is fölkeresik, egyik-másiknál megjegyzi, hogy Budapestről vonaton könnyen megközelíthető. (143. 1.) A könyv végéhez függelékül a legutóbbi öt népszámlálás adataiból összeállított kimutatást csatol, hogy bemutassa szellemi és anyagi téren elért színvonalunkat. A helynevek írása magyaros, a könyv kiállítása csinos. Yolland művének tehát legfőbb előnye, hogy határozott vezetőgondolatai vannak s azokat, a mennyire a rövid kézikönyv terjedelme megengedi, a legnagyobb következetességgel ki is fejti. Ezen előnyök mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk némely corrigendákról sem, melyek e műnek csak hasznára válnának. Egyes részeknek jobban ki kellene domborodniok. így a honfoglalásnak egy kissé terjengős elmondása helyett részletesebben lehetett volna tárgyalni az ősalkotmányt. Az 1335-iki visegrádi gyűlést nem lehet elhallgatni, mer Károly Róbert itt készítette elő útját annak, hogy Magyarország Lengyelországgal egyesülve döntő hatalommá legyen keleti Európa ügyeiben. Nem ártott volna bővebben kifejteni a határőrvidék-rendszert és a területi változások kérdését, mert az idegen nem érti meg sérelmeinket és könnyen abba a tévedésbe eshet, hogy Szlavónia Mária Terézia jóindulata következtében lett magyar tartó- < mány, holott az egykori drávántúli magyar vármegyékből alakított Szlavóniát Horvátországgal együtt épen ő szakította el Magyarországtól s a két ország ezentúl szerepel mint kapcsolt rész. Kimaradt a műből Mária Terézia uralkodásának közgazdasági szempontból való ismertetése is. Pedig ennek a rendszernek volt köszönhető, hogy hazánk Ausztriának mintegy termelő gyarmatává sülyedt. 1 Itt-ott tévedések is csúsztak a munkába. Egy-két főbb tévedésére és tollhibájára a következőkben mutatunk rá : István Asztrik apátot nem iooo-ben (29.1.), hanem iooi-ben küldte Rómába. Szent István koronáztatási évét Karácsonyi és Pauler nyomán 1000 helyett 1001-re kell tennünk. (29. 1.) Az érsekprimás szó 1394 előtt helyesen nem használható (29. 1.), mert habár az érsek gyakorolt is bizonyos primátust, a czímmel csak Kanizsai Jánost ruházta fel IX. Bonifácz pápa s ugyan-