Századok – 1918
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Adalék X–XI. századi pénztörténetünkhöz 161
Adalék X—XI. századi pénztörténetünkhöz. Pénztörténetünk XI. századi jelenségeit kutatva, az egykorú forrásadatok és a »pensa ami« nyelvi jelentésének vizsgálata alapján arra az eredményre jutottam, hogy hazánkban a X—XI. században a byzánczi aranysolidus forgalomban volt s ezt kell értenünk Szent István törvényeinek pensa ami-ja (= megmért arany, meghatározott súlyú arany darab, aranypénz) alatt.1 Kutatásaim közben teljesen elkerülte a figyelmemet egy becses X. századi kútfő, mely értékesen egészíti ki forrásadatainkat s melynek magyar pénztörténeti fontossága az eddigi kutatók figyelmét elkerülte.2 Ez a kútfő Jákob fia Ábrahám-пак útleírása a szláv országokban tett útjáról.3 1 Századok, 1916. 118—126. 1. és Magyar pénztörténet. Budapest, 1916. 154—167. 1. 2 A forrásra most Madsar Imre barátom figyelmeztetett, kinek figyelmeztetése késztetett fenti kis dolgozatom megírására. Ez úton is melegen köszönöm azt. 3 Kritikai német fordítását kiadta Westberg, Friedrich : Ibrâhîm's-Ibn-Ja'kub's Reisebericht über die Slawenlande aus dem Jahre 965. (Mémoires de l'Académie Impériale des sciences de St. Pétersburg, VIII-e Série. Cl. hist-phil. Vol. III. N0 4. 1898. 183 lap.) A korábbi kiadások és irodalom kritikai ismertetését lásd u. o. 3—8. és 163—165. 1. — Ezek közül felemlítendők a forrást felfedező de Goeje : Een belangrijk arabisch bericht over de Slawische volken omstreeks 965. n. Chr. (Verslaagen en Mededeelingen der Kkl. Akad. van Wetenschappen. Afd. Letterkunde. II. R. 9. Deel. Amsterdam, 1880. 187—217. 1.) czímen kiadott magyarázatos holland fordítása ; Wigger F. : Bericht des Ibrahim-ibn-Jakub über die Slawen aus d. J. 973. (Jahrbücher d. Vereins für mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. 45. Jg. Schwerin, 1880. 4—6. 1.) és Wattenbachnak. de Goeje nyomán készített német fordítása (Die Geschichtsschreiber der deutschen Vorzeit. 2. Gesammtausgabe. VI. Bd. Widukind. Leipzig, 1891. 146—156 és XVI—XIX. 1.) Kunik és báró Rosen orosz tudósok arab-orosz nyelvű első kiadását (1878) nem volt módomban tanulmányozni ; csak WestbergböX ismerem. A magyar irodalomban e becses X. századi forrásmunka egy mondatát — Wattenbach nyomán — Pauler Gyula és Acsády Ignácz használták fel, de pénztörténeti fontosságát nem ismerték fel. Westberg művét Melich Századok. 1918. III—IV. füzet. 11