Századok – 1918
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Küzdelem a nemzeti királyságért 142
146 FRAKNÓI VILMOS. nagy országgyűlés« hivassák egybe ; minélfogva bízik benne, hogy ott a korona érdekei hűségesen fognak tárgyaltatni s a Csehországtól kért segítségre szükség nem lesz. A királyi irat tartalmát a kanczellár Rosenberg Péterrel közié cseh nyelven írt levélben, melynek eredeti szövege és német fordítása több évtized előtt napvilágot látott.1 Szabó Dezső a hatvani gyűlésről szóló tudósítást nem használta föl ; bizonyára azért, mert a levélben előforduló »Horsak« kifejezés értelmét meg nem fejthette. Azonban kétségtelen, hogy eltorzított formában az »ország« szót tartalmazza, a melylyel azon korban a köznemesség országos gyülekezetét szokták megjelölni. így tehát tudomást nyerünk a felől, hogy Hatvanban, hol két évtizeddel utóbb a híres nádorválasztó országgyűlés tartatott, gyűlt össze most a köznemesség, kétségkívül ellenséges szándékot táplálva a király és a főpapok irányában. Ulászló leveléből megtudjuk, hogy a polgárháború kitörését az ő testvéröcscse, Zsigmond herczeg akadályozta meg, ki néhány év előtt hosszabb ideig tartózkodott a magyar udvarnál és itt az országban közkedveltségre tett szert. Az ő fönnmaradt számadási könyvei tanúságot tesznek arról, hogy most (1505) közvetlenül az országgyűlés megnyitása előtt Magyarországba jött és néhány hét múlva ismét visszatért hazájába.2 Nem állapítható meg, vájjon a király vagy a Zápolyai-párt meghívására jelent-e meg. Lehetséges az is, hogy bátyja, a lengyel király küldötte, a kinek politikája azt követelte, hogy Miksa magyarországi terveit meghiúsítsa és a Zápolyák érdekeit karolja föl. Föladatát sikeresen oldotta meg. Megállapodást hozott létre az iránt, hogy Ulászló Zápolyai Jánosnak, kit fiául fogad, nőül adja leányát, míg maga Hedvig herczegnő leányával házasságra lép és így a Jagelló és a Zápolyai-ház 1 Palacky közölte a cseh szöveget az Arkiv Ceski X. kötetében, német fordítását Geschichte Böhmens. V. kötet második részében. 117. 2 Zsigmond herczeg fönnmaradt számadási könyvéből tudjuk, hogy 1505 június közepén jött Magyarországba, 20-ikán Esztergomban a prímásnál, ki az osztrák párt vezéreihez tartozott, tett látogatást, 22-ikén Budára érkezett, innen július 5-ikén futárt küldött az özvegy Zápolyai Istvánnéhoz, kinek trencséni udvaránál, mikor Lengyelországba visszautazott, augusztus elején három napig vendége volt és azután Troppauban ajándékokkal kedveskedő küldöttét fogadta. Ezen adatok kétségtelenné teszik, hogy rövid magyarországi időzése teljesen a kibékítés művének volt szentelve. A számadások magyarországi vonatkozású tételeit kiadta Divéky Adorján (1914).
