Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 103

TÖRTÉNETI IRODALOM. 103 az ital czímű dolgozatának. Ezúttal az italozásnál szokásos felköszöntőkről, a dalolásról, végül a részegeskedés káros hatásairól, egészség, vagyoni, szellemi állapot tekintetében, esik szó. — A bírálatok között Túri Béla ismerteti IV. Fraknói : Kritische Studien zur Geschichte des Dreibundes, Lukcsics József a Veress Endrétől kiadott Fontes Rerum Hungaricarum Tom. II. (Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium Vol. 2. Roma ; Collegium Germaniam et Hungaricum I. Matricula. (1559—1917) kötetet. — Pataky Arnold Székely István : Szent János Apokalypsisa és a világtörténet, ms. Zoltvány Irén : Arany János emlékezete cz. műveket ismerteti. 1918. Január. Dolenecz József : Szekularizáczió és az egyházi vagyonjog czímmel a kath. autonomia megalkotása alkalmából újból megnyilvánult különböző felfogásokat ismerteti és bírálja a sécularisa tióról s az egyházi vagyonról. Ezek : a debreczeni álláspont, a liberálisok álláspontja, az önkormányzati álláspont, s a radikálisok és separatisták álláspontja. — Pompéry Aurél: A király földesúri és kegyúri joga a varosokban czímű czikkében Acsádyval szemben és Timonhoz csatlakozva concret adatokkal bizonyítja, hogy a király valóban földesura volt a városoknak s így kegyura is s így Belgiojoso fellépése a szepességi városokban és Kassán a protestánsok ellen oly királyi parancsra történt, mely jogos alapon állott. — Platz Bonifácz Földrajzi szemle czímen igen actualis tárgygyal foglalkozik, Oroszországról és népeiről nyújtva nagy vonásokban leírást. — Ugyancsak ő Cholnoky Jenő Amerika czímű kötetéről számol be. A. L. Schöpflin Aladár Magyar írók, A. L. Imre Sándor : A világháború, Petrich Béla Hermann Wendel : Elsass-Lotharingen und die Sozialdemokratie cz. munkákat ismertetik. Katonás Nevelés. 1917. 10. sz. Horváth István : Középkori várak Sотоgymegyében. Babocsa, Balatonendréd, Csurgó, Felsősegesd, Kaposvár, Korothna, Lengyeltóti, Marczali, Somogyvár, Szenyér, Szigetvár és Törökkopány egykori várak történetére vonatkozó adatokat közöl. Kőszeg és vidéke. 1917. 47. sz. a. j. Kőszeg város első polgármestere. Az 1701. évi jegyzőkönyv alapján a polgármester választására vonatkozó adatokat közli. Palugyay Gábor kir. biztos Pámer Jánost szabadkozása ellenére polgármesterré declarálta. — 48. sz. a. j. Városi plébánosválasztás 1697-ben. 1697-ig nem volt Kőszegen plébános. A plébániát addig a jezsuiták látták el. Ez évben a város akart plébánost, mert »jussuk« volt hozzá, jóllehet a jezsuitákkal meg voltak elégedve. 1697-ben küldöttség ment Telekesi István győri püspökhöz, kérvén tőle plébánost. Kérésökre Tarródi Jánost delegálta. Magyar Figyelő. 1917. 22. sz. Moldován Gergely : Nagy-Románia. A román nép eredetével, magyarországi szereplésével és nemzeti aspiratióival foglalkozik. 23. sz. Marczali Henrik : Az ausztriai ház udvara. Ivan von Zolger »Der Hofstaat des Hauses Österreich« czímű munkáját ismerteti és bírálja. —• Podhraczky György : Csehek-e a tótok. Történeti, nyelvészeti és embertani érvekkel igyekszik bebizonyítani, hogy a cseh és a tót nem egy nép . 24. sz. Réz Mihály : A Habsburg-birodalom problémája. A szláv népeknek a Habsburgok koronája alatti egyesítésével, illetőleg annak lehetőségével foglalkozik. —" Germanus Gyula : Az arab nem-