Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 98

98 TÖRTÉNETI IRODALOM. történetével foglalkoznak. Neveli a mű értékét a végül csatolt és sok évi kutatással fellelt okleveleken alapuló családfa. Nem csupán sokkal jobb az eddigi összezavart családfáknál, hanem sokkal terjedelmesebb is, mert felveszi a grófi család eredetét egészen a tatárjárásig. Ebből is sejthetjük, hogy a mű előszavában jelzett és már nemsokára sajtó alá kerülő gróf Kornis oklevéltár hazánk múltjának ismeretét számos új adattal fogja gyarapítani. Dr. Karácsonyi János. Folyóiratszemle. Az Újság. 1917. 293. sz. Takáts Sándor : Kapitány Vékony János kurucz vitézről mond el egyet-mást. A Rákóczi-felkelés után Temesvárt húzódott meg s török kenyéren élt. Midőn Savoyai Eugen 1716-ban Temesvárt megszállotta, Mustafa basa a kuruczok szabad távozhatását kötötte ki. Ezek közt volt Vékony is. Később Pálffy Jánosnak tett kémszolgálatokat. Ő segítette elő híradásaival belgrádi győzelmét, a miért 200 arany jutalmat kapott s a király kapitányi rangra emelte. — 312. sz. Takáts Sándor: Splényi László tábornok és huszárjainak merész viselt dolgait írja le. Budapesti Hirlap. 1917. 283. sz. Csitáry Béláné : Belgrád-ха. vonatkozó történeti adatokat közöl. Budapesti Szemle. Október. Fraknói Vilmos : A magyar országgyűlések befolyása a külpolitikára. E befolyásnak szemléltetésére elmondja Mátyás király Frigyes császárral való szerződésének néhány pontját és ismerteti Ulászló Miksával kötött szerződésében a nemesség országgyűléseinek a szerepét egyrészt a magyar, másrészt a császári trón öröklésének dolgában. Végül az 1508/09. évben a rendek állásfoglalásának a jelentőségét fejtegeti. — Márki József : Az 1849. évi osztrák-orosz szövetség fölbontása. Ausztria szerepét mutatja be folytatólagosan a bécsi conferentia után ; részletesebben tárgyalja a békítő törekvést és a magyaroknak felfogását a jövő megalapozásának módozataira vonatkozólag. Registrálja az eseményeket az 1856. esztendő végéig. — Moldován Gergely : I. Károly román király s a román nemzeti ideál. Az irredenta mozgalmat a Ligán kívül a diákság tartotta fenn ; megnyilatkozásai közül a predeáli zászlóavatás, a konstanczai diákcongressus és az 1896. évi kísérlet a leghangosabb. A román Akadémiának ehhez a mozgalomhoz való csatlakozását az Európához intézett felhívás mutatja ; az orvosi congressus is alkalmat adott román jaj kiáltásokra. 1905-ben a nemzetiségi párt megalakulása nagyot lendített az irredenta mozgalmon : Pap János püspök inzultálása, a Jorga Miklós összeszerkesztette sérelemlajstrom és a debreczeni merénylet jelölik az erdélyi árulók munkájának útját. Károly király sem volt országunknak barátja : a Slavicivel folytatott párbeszéd (1896) és Ferencz Ferdinánd trónörökös szinajai látogatása, de leginkább az a törekvés mutatja ezt. a melylyel 1877-ben országa határait kitolni igyekezett. November. B. Wlassics Gyula : Az udvartartás jogi természete. Zolger Iván könyvének bírálata ; a Habsburgok udvartartásának történetét is áttekinti a magyar királyi udvartartás jogi természetének magyarázására. — Fraknói Vilmos : A tolnai országgyűlés külügyi actiója 1518-ban. A tolnai gyűlés küldöttségének a történetét