Századok – 1917
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Nyelvtudományi Közlemények 86
86 TÖRTÉNETI IRODALOM. 86'. s jellemző tulajdonságaikat irodalmi forrásokból mutatja ki. — Szelényi Ödön : A háború filozófiája. Gomperz bécsi tanár müvének ismertetése. —• Bellaagh Aladár : Hogyan adjuk elő a németeknek történelmünket. Azon történeti adatok felsorolása, melyek a németek érdeklődésére számot tarthatnak. — Konkoly-Thege Gyuláné : Budapest története a fővárosi polgári iskolák III. osztályában. A főváros középkori történetéből vett anyag bemutatása, melyet alkalomszerűen ismertetendőnek tart. — Sas Andor : A latin önigenlés ideológiájához. Vanhaeren »La Belgique sanglante« czímű művének túlzásait mutatja ki. 9. sz. Fogarasi Béla : A történelmi materializmus kritikája Marx és Hegel philosophiájának kölcsönhatásait vizsgálja s Hegel felsőbbsége mellett foglal állást. — Kari Lajos : A népfajok és a középkori irodalom. Az előző füzetben megkezdett közlemény befejezése. — Konkoly-Thege Gyuláné : Budapest története a fővárosi polgári iskolák III. osztályában. Folytatólagos közlemény. Magyar Nyelv. 1916. 9. sz. Kertész Manó : A régi magyar vitézi élet nyelvéből máig fennmaradt szavakat és kifejezéseket magyarázza. — Madzsar Imre : Gyulafehérvár latin Alba Julia nevének eredetét a humanista tudósok latinosító szokásában keresi ; először 1519-ben fordul elő. A Gyula: Julius név azonosítását elősegítette az, hogy Gyula sokszor Jula alakban is előkerül. — Pais Dezső : A Sixtus keresztnév magyarosításait tárgyalja : Sikst, Siks, Sikös, Sika, Sike, Sükösd. melyek személy- és helynevekben szerte találhatók. — Zolnai Gyula: a gyepű, gyepüelve szavakat magyarázza Tagányi Gyulának régebben megjelent értekezésének kapcsán. -— Tolnai Vilmos : a Magyar glóbus szálló ige eredetével foglalkozik. 10. sz. Kertész Manó : A régi magyar vitézi élet cz. czikkének befejezése. — K. P. : Meczenzéf nevének utolsó tagjában a német seifen = patak szót látja. Magyar Nyelvőr. 1916. 9—10. sz. Kertész Manó : A czéhek nyelvi emlékeit : himpellér, kontár, remek, szabadság-vásár, próba fejtegeti. — Wertner Mór : Régi magyar női nevek cz. folytatólagos czikkében okleveles adatok alapján tárgyalja a neveket Kachus-tól Nexa-ig. — Réthei Prikkel Marián : a katonai verbuvál szó eredetét keresi. — Mariánovics Milán : a gira szó jelentésével foglalkozik. Némelyek, hibásan, az olasz lira-val egyeztették ; mások a márka értékével. Az adatok szerint nem határozott pénz, hanem nagyobb pénzegység, melyet sokszor a görög talentum fordításául használtak. Neaes Pester Journal. 1916. 325—326. szám. Dóczi Lajos : Franz Joseph I. sa királyra vonatkozó jellemző adatokat közöl. A czikk már a N. P. J. 1908 ápr. 26. számában megjelent. — 354. sz. P—r J. : Der letzte Palatin. István főherczegnek, Magyarország utolsó nádorának jellemzését tartalmazó czikk. — 362. sz. Stern Bernát Kronen und Krönung czímű czikkben leírja a különböző nemzetek koronázási szokását. A törökök korona helyett a dynastiaalapító Oszmán kardját kötik fel az új szultánnak trónralépésekor. Valódi koronázás az oroszoknál, németeknél, francziáknál és angoloknál szokásos. — 363. sz. Danhelovszky Konstantin : Die ungarischen Krönungsmünzen czikkben, mely a Neues Wr. AbendbL-ból van átvéve, leírja a gyűjteményében lévő néhány koronázási emlékérmeket. VI. (III.) Károlytól I. Ferencz Józsefig terjedő időből. Nyelvtudományi Közlemények. 1916. 2—3. füzet. Pais Dezső : Néhány szláv személynév a magyarban. Okleveles adatok alapján
